A rossz alkalmazott a legnagyobb kockázat

Az igazi tőkés mentalitás egyik jellemzője, hogy védem a vagyonomat – és még fontosabb – a bevételemet. Ez nálunk még nem érzékelhető megfelelő súllyal. Sokan – legyenek magánemberek vagy cégvezetők – megelégszenek az elérhető legalacsonyabb fokú biztosítási csomaggal. Ez gyakorta visszaüt, ráadásul legtöbbször a saját hibáink folytán.

Kép:Pixabay

„A vállalatok többsége esetében a kockázatkezelés nem szerepel a stratégiai döntéshozatal kulcsfontosságú elemei közt. A legtöbb cég igazgatósága még mindig nem alakított ki formális politikát a kockázatfelmérésre és a kockázatkezelésre. Inkább az intuícióra és a korábbi tapasztalatokra hagyatkoznak a formálisabb, strukturáltabb módszerekkel szemben.” - véli a kockázatkezelés nemzetközi viszonylatban is rendkívüli módon elismert szakértője, Christopher D. Ittner professzor.

Kutatása szerint az érettebb kockázatkezelési programok összefüggésben állnak az alacsonyabb részvénypiaci ingadozásokkal és a magasabb pénzügyi teljesítménnyel. Azaz a professzionális módon megtervezett és végrehajtott kockázatmenedzselés előnyei a vállalat profitabilitási mutatóiban is látványosan megjelennek.  Mindez azt is jelenti, hogy e témával érdemes, és „kötelező” a korábbinál sokkal többet foglalkozni. A kockázatkezelés megfelelő alkalmazása képes értéket teremteni és értéket megőrizni a vállalat számára – ezt a véleményt képviseli az a 120 vállalatvezető, döntéshozó, aki 2013 után az idén is megosztotta véleményét az Aon “Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon” című felmérésén.

Az online kutatás eredményeit Rendesi János, az Aon ügyfélkapcsolati igazgatója ismertette. A cégvezetők körében továbbra is tartja magát az a vélemény, hogy a gazdálkodás egyik legjelentősebb sikertényezője lehet, ha az adott szervezet felsővezetői szinten és kellő elhivatottsággal felügyeli a kockázatkezelés témakörét.

A vállalkozások vezetői a cég számára legnagyobb belső kockázati tényezőnek a humán erőforrás minőségét tartják, és csak a negyedik helyen említik saját termékük, szolgáltatásuk minőségromlását. Ez utóbbinál is nagyobb kockázatot látnak a működési folyamatok, a belső kapcsolatok vagy a kommunikáció romlásában.

A rutin visszaüt
Kockázatkezelési tanácsadók gyakran találkoznak azzal, hogy a megrendelők ugyanolyan biztosítási csomagot kérnek a következő évre, mint amilyen korábban is volt nekik. Hogy miért? „Azért, mert mi már tíz éve ezt vásároljuk.” És akkor miért ezt választották? „Mert az én elődöm is ezt vásárolta.”
Pedig a szakértők szerint a biztosítási csomagokat nem szabad automatikusan megújítani. Meg kell nézni, hogy miért azt veszem, ami mellett végül is döntök. Vajon megfelel-e az adott konstrukció az aktuális igényeimnek? Nyilvánvalóan gyorsan változik a világ körülöttünk, változik a vállalat, változnak az elvárások és az egyéb körülmények. Mindez óriási mértékben befolyásolhatja a kockázatkezelési igényeket, s ebből fakadóan a kiválasztandó biztosítási programok összetételét, jellemzőit. A biztosítási kultúra része az is, hogy milyen dimenziókban vagyunk képesek e téren gondolkodni. Kizárólag a hétköznapi, a gyakrabban bekövetkező károk veszélyeire vagyunk figyelemmel, vagy képesek vagyunk „távolabbra” tekinteni is?
Nem lesz ez másként a jövőben sem, hiszen a megkérdezettek túlnyomórészt úgy vélik, hogy a jövő leselkedő veszélyei közül is a humán erőforrással kapcsolatos problémák a legfenyegetőbbek, megelőzve a stratégiai iránytévesztésből fakadó gondokat.

A hazai vállalatvezetők a külső kockázati tényezők között jelenleg a versenytársak viselkedését értékelik a legkritikusabban. Sokkal inkább tartanak ettől a kockázattól, mint a gazdaság makrofeltételeinek változásától. A jövőre vonatkozóan azonban már jelentős kockázatot látnak abban, hogy esetleg nem ismerik fel időben, illetve nem képesek rugalmasan követni a vevői igények változását.

A felmérés kapcsán Rendesi János rendkívül elgondolkodtatónak tartja, hogy a vállalatok reputációra leginkább ható kockázatok körében, a szinte „egyértelmű” tényezőt, vagyis a termékek és szolgáltatások minőségében bekövetkező változást, a vállalatvezetés minősége, a kockázattudatosság hiánya követi.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az Aon a gazdaság döntéshozói számára kíván tükröt mutatni azzal, hogy bemutatja, mennyiben befolyásolja a tudatos kockázatvállalás, vagy, ha szükséges, akkor a kockázatok elkerülésének és megszüntetésének gyakorlata a cégvezetők döntéseit és viselkedését.  A kapott tükörkép jóval több, mint a jelenlegi valóság megjelenítése. A kutatásból ugyanis egyértelműen kitűnik: a válaszadók túlnyomó többsége elégedetlen a hazai kockázatkezelés minőségével. Ez egyben azt is jelenti, hogy az e területen való előrelépés nem csupán lehetséges, de egyben feltétlenül szükséges is a gazdaság szereplői számára!

Ez az egyik legnagyobb veszély!
Sok cégvezető nem is számol a legnagyobb veszéllyel, ami az üzletre leselkedik, vagy csak későn eszmél, ha már megjelent egy komoly versenytárs a piacon. A tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy éppen a korábbi alkalmazottakból lesz a legveszélyesebb kihívó.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo