A rossz törvény is jobb, mint a bizonytalan

Már csak néhány nap van hátra az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépéséig. Az új törvény mindenki számára fontos változásokat jelent majd, különösen, hogy koncepcionális értelemben is jelentős változást hoz.

Kép:PP/FényesGábor

Hatalmas változás

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv jelentősen átalakítja a magyar jogi kereteket. A hatalmas, 1596 paragrafusból és 3968 bekezdésből álló jogszabály jelentősen kihat majd mindennapjainkra, és komolyan érinti az üzleti élet résztvevőit is. A változás jelentős lesz, az új Ptk. sok ponton fog változtatni a jelenlegi rendelkezéseken, hiszen a statisztikák szerint 3968 bekezdésének 42%-a minősíthető vadonatúj szabálynak. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a rendelkezések jóval több, mint felének már van valamilyen jogszabályi előzménye. A bekezdések 7%-a egyezik meg szóról szóra a régi szabályokkal, 18%-uk pedig tartalmilag azonos. A rendelkezések további egyharmadának ugyan szintén van valamilyen előképe, csak ezeken az új Ptk. érdemben változtat.

Hogy az új törvénynek mekkora hatása van a társadalom egészére azt jól jelzi, hogy az összesen 541 hatályos magyar törvényből 228-hoz kellett hozzányúlni az új Ptk. bevezetése miatt.

Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogász Egylet elnöke szerint tehát, bár számszerűen hatalmas a változás, de ezek nagy részben az eddigi bírói gyakorlatot emelik be a törvény szövegébe, különösen a kötelmi kérdések esetében. Vagyis bár erős új intézményekkel és fontos, nagy horderejű változásokkal kell számolnunk, az „evolúció és revolúció aránya egészséges” – fogalmazott a professzor.  A törvény hatása azonban vitathatatlanul hatalmas. Hiába nem sarkalatos jogszabály a Ptk., a társadalom mindennapi élete szempontjából meghatározó a változása – mondta az Opten konferenciáján Sárközy professzor.

Nem is szokták túl sokszor változtatni, most Magyarországon egy 1959. évi törvényt vált le a március 15-én hatályba lépő új jogszabály, de ez még messze van a rekordtól. A professzor emlékeztetett, hogy Franciaországban 1805, Németországban 1900, Ausztriában pedig 1811. óta van hatályban a polgári törvénykönyv, természetesen változtatásokkal. Az új törvényre mindemellett szükség volt a professzor és Ződi Zsolt az Opten jogi szakmai igazgatója szerint is, hiszen a korábbi a számtalan módosításnak köszönhetően már szinte átláthatatlan jogi szövedéket eredményezett, így az új törvény átláthatóbb feltételeket teremthet.

A legnagyobb átfogó változások
  • Kógens (vagyis kötelező érvényű) helyett diszpozitív, vagyis megengedő szabályozás
  • A szerződésen kívül és belül okozott kár szabályait kettéválasztja az új szabály, ezzel egy régi magyar jogi hagyománnyal szakított
  • Bevezeti a bizalmi vagyonkezelés intézményét
A stabilitás az alap

Ami viszont nagyon fontos, hogy az új törvény stabilitása megkérdőjelezhetetlen legyen – vélik a szakemberek. Sárközy professzor szerint „a rossz törvény is jobb, mint az állandóan változó”, ezért az új Ptk.-hoz nem lenne szabad hozzányúlni. Különösen rossz metódusnak nevezte, hogy a törvényt már hatályba lépése előtt módosították, majd ráadásul a módosítások egy részét hatályon kívül is helyezték – szintén még a hatályba lépés előtt. Ződi Zsolt viszont aggodalmát fejezte ki, hogy a jelenlegi jogalkotási szokás, vagyis a törvények gyakori változtatása nem fog hirtelen megváltozni.

Az is biztos, hogy lesznek még megoldatlan kérdések az új jogszabályban, de egy ekkora változás esetén ez sajnos elkerülhetetlen. Ahogy a professzor fogalmazott, egy olyan jogszabály, amelyben csak 5 százalék hiba van, már jónak számít.

Sárközy túlzónak nevezte a kft.-k törzstőke emelésével kapcsolatos felzúdulást, mivel – hangsúlyozta a professzor - a törzstőke 1993 óta is 3 millió forint volt, ezt a környező országok szabályozásaira reagálva, versenyképességi okokból szállították le 1997-ben félmillió forintra. Most tehát tulajdonképpen a „normál” helyzet áll vissza. Most elmondása szerint a kft.-k mintegy 20 százalékát érinti ez a változás. Véleménye szerint ez különösebb gondot nem okoz majd a cégeknek, különösen, hogy ez nem számít holt tőkének, hanem azonnal beforgatható a cég működéséhez.

Ugyanakkor véleménye szerint is sok gondot fog okozni a kógens helyett diszpozitív szabályozásra való átállás és a vétkességi elv helyett az előreláthatósági elv bevezetése (ezzel függ össze az ügyvezető felelősségének változása is). Reményét fejezte ki azonban, hogy előbb-utóbb megtöltődik majd társadalmi tartalommal ez a jogszabály-elem.

Az átmenet

Az átmenet szabályozásáról a 2013. évi 177. törvény rendelkezik pontosan – mondta el az Opten konferenciáján Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár.  Főszabály szerint a régi Ptk. hatályának ideje alatt keletkezett jogviszonyokat a régi, az új törvény hatályba lépése után keletkezett jogviszonyokat az új Ptk. szerint kell kezelni. Az átnyúló ügyek esetében a kötelmi jogviszonyok esetében a régi, míg a dologiak esetében az új jogszabály az irányadó. A felek közös akarattal rendelkezhetnek úgy, hogy az új törvényt tekintik magukra érvényesnek egy korábbi jogviszony esetében is.

A jogi személyek bejegyzésekor, ha az már folyamatban van, még a régi törvény az irányadó. A jogi személyeknek az új törvénynek való megfelelés érdekében az okiratokban a változásokat a hatálybalépést követő első okirat módosításkor , de legkésőbb 2016. 03. 15-ig kell átvezetniük. Vagyis az okiratokhoz nem kell azonnal hozzányúlni az új Ptk. hatályba lépést követően.

Fontos könnyítés, hogy a változásból adódó olyan szócserék, mint például a korábbi Gt. kifejezés Ptk.-ra való cseréje, nem igényelnek okirat módosítást. Ugyanakkor az alapító okiratokat és működési szabályzatokat célszerű minden vállalkozásnak átnéznie, különös figyelemmel a törzstőke változásra, a Cégtörvényben foglalt szabályokra és arra, hogy az új Ptk. szerint tiltott bármely tulajdonos kizárása a cég nyereségéből vagy veszteségéből.

Dr. Sárközy Tamással korábban a témában készült interjúnkat itt olvashatja.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo