Sajtóinformációk szerint várhatóan 2018-tól megszüntetné a Szép kártya mindhárom alszámláját a kormányzat. „Üzletileg és társadalmilag is működő modell a Szép kártya rendszere, a józan ész azt diktálja, hogy ez maradjon a béren kívüli juttatások alappillére” – fogalmazott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a Magyar Nemzet napilapnak.
Dávid Ferenc kifejtette: évente 80-90 milliárd forintot tesz ki a pihenőkártya forgalma, a felhasználók száma pedig meghaladja az 1 millió munkavállalót. A VOSZ főtitkára szerint míg az Erzsébet-utalvánnyal bizonyos esetekben lehetett trükközni, például élelmiszer helyett alkoholra vagy dohányárura fordítani, addig a Szép kártya egy négyszemélyes családban eddig 150-160 ezer forintnyi irányított fogyasztást jelenthetett. Dávid Ferenc úgy látja, ha a kormány valóban kivezeti a népszerű cafetériaelemet, nehezen elképzelhető, hogy hasonló összeget költsenek belföldön pihenésre, rekreációra a dolgozók.
Mint azt korábban megírtuk, a népszerű béren kívüli juttatás megszüntetése egyáltalán nem új keletű ötlet. Az Európai unió tavaszi döntése ugyanis a közösségi joggal ellentétesnek mondta ki az Erzsébet-utalványok és a Szép Kártya monopolizált helyzetét, Akkor már felmerült a Szép Kártya megszüntetése.
A Piac & Profit által a bejelentéskor megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság több szegmensét nagyon súlyosan érintené ez a lépés. Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős, a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. (A részletes adatokat itt találja.)
