„Az agrárbeszállítók érdek- és jogvédelmi lehetőségei a tisztességtelen forgalmazói magatartással szemben” címmel rendezett esemény témája a fogyasztók számára is rendkívül érdekes lehetett, mert a tisztességtelen forgalmazói magatartás hosszú távon magasabb árakhoz, szűkebb kínálathoz, adott esetben környezetvédelmi és emberi jogi problémákhoz vezet a beszállítói láncban.
Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesülete szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartás, például az árleszorítás, az egyoldalú szerződési feltételek, a háttérkondíciók alkalmazása, nem csupán a szerződő vállalkozások magánügye, mert a jelenség terjedése hosszú távon a fogyasztói érdekeket is sérti. A beszállítók felé irányuló folyamatos árlenyomás nem fenntartható sem gazdasági, sem környezeti, sem társadalmi szempontból, mert a kezdeti beszállítói hatékonyságnövelés után a termékek minőségromláshoz, a választék csökkenéséhez, a beszállítóknál tapasztalható rossz munkakörülményekhez, a környezeti költségeken való spóroláshoz vezet.
Szilágyi Péter a tisztességtelen forgalmazó magatartás szabályozásáért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közigazgatási tanácsadója elmondta, hogy többek között a szétaprózott beszállítói kör és a láncba szerveződött kereskedelem túlsúlya a kiskereskedelemben okozzák a fenti jelenséget. A negatív hatások között említette a beszállítók jövőt felélő költségcsökkentését, a fejlesztések, innovációk visszafogását és így a versenyképesség elvesztését. A VM képviselője elmondta, hogy fontos lépés volt a jelenség visszaszorítása érdekében, amikor az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvényt, melynek célja, hogy átláthatóbb, kiszámíthatóbb kapcsolatokat teremtsen a beszállítók és a kereskedők között.
Csörgő Judit, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője az említett törvény végrehajtásának tapasztalatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a hivatal által folytatott ellenőrzések célja az etikus üzleti magatartási normák érvényesítése. A 2009. évi XCV. törvény bizonyos kereskedői magatartásokat tilt, mely tilalmak megszegése bírsághoz, illetve azok semmisségéhez vezethet, valamint a törvény lehetőséget biztosít a jogsértéssel összefüggésben kötelezettségvállalás teljesítésére. Csörgő Judit bemutatta azokat a leggyakoribb eseteket, amelyekben a hivatal az elmúlt időszakban vizsgálódott. Ezek közé tartoztak az egyoldalúan előnyös szerződési feltételek, a kötelező visszavásárlás, a költségek áthárítása a beszállítókra, a belistázási díj felszámítása, díj felszámítása ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért, a különféle bónuszok alkalmazása, a hatósági bírság és vizsgálati díjak áthárítása, a 30 napon túli fizetés, a nem megfelelő akciós elszámolás, a beszerzési ár alatti értékesítés.
