A cégérték meghatározásakor egyik leggyakrabban alkalmazott és a legelfogadottabb módszer a diszkontált cash-flow alapon történő értékelés: cég értéke a jövőbeni pénzáram (cash-flow) diszkontált jelenértéke, azaz a cég értéke megegyezik azzal a mai értéken számolt összeggel, amelyet a tulajdonosoknak hosszú távon ki tud fizetni – mutat rá a MAZARS legfrissebb jelentése, amely a válságadók cégértékre gyakorolt hatását elemzi.
Jelentősen megdrágította a tranzakciós illeték a számlahasználatot.
A jelentés rámutat: a tulajdonosi cash-flow tervezésének fontos tényezői az adózási pénzkiáramlások és szabályozási környezet kockázatának modellezése. Mivel az adóváltozások nem egyszeri éves tételek, hanem a jövőben minden évben pénzkiáramlással járnak, - ezért egy cégértékelés ezeket az adóhatásokat a vállalat teljes jövőbeni élettartalmára figyelembe veszi – így hatásuk többszörösen jelenik meg a cégértékben.
„Az elmúlt években Magyarországon az adózási és szabályozási környezet változása több szektorban is drasztikusan módosította a piaci szereplők értékét. A „rezsicsökkentés” például a tulajdonosok szempontjából pénzkiáramlást jelent az energiaiparban és a kommunális hulladékkezelésben, az ágazati különadók leginkább a pénzügyi, a telekommunikációs szektorban éreztették hatásukat, az E-útdíj bevezetése pedig minden szállítással foglalkozó céget érintett” - mutatott rá Benedek Zoltán, a MAZARS Tranzakciós szolgáltatások üzletágának igazgatója.
A legutóbb bejelentett gáz-, áram- és távhőcsökkentés a becslések szerint 200 milliárd forintot hagy a lakosság zsebében, ugyanakkor ez cégérték tekintetében azonnal 8-10-szeres mínuszban jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy az érintett vállalkozások összértéke körülbelül 2000 milliárd forinttal csökken – mutat rá a jelentés. A júliustól bevezetésre került E-útdíj esetében a kormány bevételi célja éves szinten kb. 150 milliárd forint, így amennyiben a fuvarozók ezt nem tudják érvényesíteni az áraikban, úgy az éves bevételekkel számolva ez is 1000–1500 milliárd forint cégértékcsökkenést jelent.
Mivel az említett szektorok nagyobb részében a szolgáltatók jellemzően külföldi tulajdonúak, látszólag a külföldi tulajdonosi értékek csökkentek. Azonban a beruházások visszafogása és a költségcsökkentések, áttételesen a hazai beszállítókra is negatív hatással vannak – csökkentik a pénzáramukat és ezáltal a cégértéket is – mutat rá a jelentés. Ugyanakkor más intézkedések, például az E-útdíj, már közvetlenül is befolyással vannak a hazai vállalatok értékére.
Bár ilyen helyzetben – látszólag – céget vásárolni lenne érdemes, a MAZARS mégsem lát növekvő tendenciát az itthoni tranzakciós piacon és a régióban Magyarországot Csehország, Lengyelország és Románia is megelőzi tranzakciók tekintetében. Benedek szerint ennek több oka is lehet: például a szabályozási környezet kockázatai miatt a külföldi befektetők óvatosabbak, illetve a korábbi cégértékekből kiinduló tulajdonosok számára sem könnyű megbékélni az alacsonyabb tranzakciós árakkal. Ugyanakkor határozott növekedés érezhető a cégértékeléssel kapcsolatos megkeresések számában.
„Ennek az állhat a hátterében, hogy a nemzetközi és hazai számvitel is egyre nagyobb figyelmet fordít a valós, piaci értéken történő értékelésre az adóhatóság is egyre felkészültebb transzferárazás, értékelés területén és egyre több NAV megállapítást látunk értékelések kapcsán” – tette hozzá Benedek Zoltán.
