A személyi jövedelemadó-törvény. 2016. december 31-ig hatályos rendelkezései elsősorban a lakástulajdonnal rendelkező munkavállalók számára biztosítottak különféle adómentes támogatási formákat többek között lakásvásárláshoz, -építéshez, -felújításhoz. A jelenlegi szabályozási környezetben adómentes albérleti elhelyezésre csak a szolgálati lakás és a munkáltatók tulajdonában álló vagy általa bérelt munkásszállás nyújt lehetőséget.
A munkásszálláson történő elhelyezés adómentessége azonban feltételekhez kötött, csak azoknak a munkavállalóknak adható, akik a munkahelyük szerinti településen lakóhellyel nem rendelkeznek. További feltétel volt még idén, hogy a munkásszálláson a munkáltatónak lakóhelyiségenként legalább két munkavállalót kell elszállásolnia, tehát az ott lakóknak legalább egy szobatárssal mindenképp számolniuk kellett. Jövőre ez már csak az egy lakóhelyes ingatlanra igaz, az ennél nagyobbak esetében lakóhelyiségenként már elég egy munkavállaló elhelyezését biztosítani.
Az újonnan belépő, mobilitási célú lakhatási támogatásnak nevezett támogatási forma is csak bizonyos feltételek teljesítése esetén nyújtható adómentesen. Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetőjének segítségével összegyűjtöttük, hogy a munkáltatók kiket, meddig, milyen összeggel, illetve feltételek esetén részesíthetik adómentes albérleti támogatásban.
A munkáltató azokat a munkavállalókat részesítheti adómentes mobilitási célú lakhatási támogatásban, akik az alábbi négy feltétel mindegyikének megfelelnek:
- a munkáltatóval határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, és
- az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re távolságra van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és
- nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, illetve nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdon- vagy haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát, és
- a munkáltató a munkavállalóval nem áll a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban.
A munkavállalónak a fent felsorolt feltételek teljesülését vagy azok megszűnését a munkáltatója felé tett nyilatkozatával kell igazolnia. E nyilatkozat tartalma kiemelt jelenőséggel bír a támogatás adómentessége szempontjából. Amennyiben ugyanis az adóhatóság egy adóellenőrzés keretében megállapítja a nyilatkozat valótlan tartalmát vagy szükséges módosításának elmulasztását, a támogatás összegét munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősíti. Ez esetben a bérjövedelmet terhelő munkavállalói közterhek mellett a munkáltatót terhelő közterhek, valamint azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit is a nyilatkozatot tevő munkavállaló terhére állapítja meg.
Meddig és milyen összeghatárig adómentes az albérleti támogatás?
A munkáltatók (ideértve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) a mobilitási célú lakhatási támogatást a foglalkoztatás első 60 hónapjában nyújthatják adómentes juttatásként.
Az adómentesen adható támogatási összeg alapja a lakhatási támogatás havi értéke, mely az alábbiak szerint határozható meg:
- a munkavállaló által bérelt lakás esetén a bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
- a munkáltató által bérelt lakás esetén a bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
- a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás esetén a szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.
- Az albérleti lakhatási támogatás fentiek szerint meghatározott és igazolt havi értékéből adómentesen adható maximális támogatási összeg:
- a minimálbér 40 százaléka foglalkoztatás első hónapjától a 24. hónapjának végéig,
- a minimálbér 25 százaléka a foglalkoztatás 25. hónapjától a 48. hónapjának végéig,
- a minimálbér 15 százaléka a foglalkoztatás 49. hónapjától a 60. hónapjának végéig.
Az albérleti díj kifizetéséről bizonylatra, átvételi elismervényre van szükség
A havi bérleti díj összegét igazoló bizonylaton az alábbi adatokat célszerű feltüntetni:
- a díjfizetés időszaka,
- a megfizetett bérleti díj összege,
- a bérleti díj átvevője illetve megfizetője, valamint
- a bérleti díj átadás-átvételének, vagy banki jóváírásának időpontja.
Milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár az albérleti támogatás a munkáltatók oldalán?
Amennyiben a munkáltatók valamely adóévben adómentes albérleti támogatást juttatnak, az adóévet követő év január 31-ig munkavállalónként adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetniük:
- az adómentes támogatásban részesített munkavállalók nevét,
- adóazonosító jelét és
- a munkavállaló által bérelt lakás címét.
A támogatott munkavállalók elégedettségének növelésén túl e juttatási forma pozitívumaként említhető, hogy a társasági adótörvény 2017. január 1-én hatályba lépő módosítása alapján a munkáltatók az adózás előtti eredményüket csökkenthetik a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott és az adózás előtti nyereségüket meg nem haladó összegével.
