„Előrejelzéseink szerint a közvetett adók további térnyerése várható globálisan és Európában egyaránt. A válság ugyanis arra készteti a kormányokat, hogy fenntartható módon hozzák egyensúlyba a gazdaságot és egyúttal a növekedést is serkentsék. Ez pedig azt vetíti előre, hogy az államok egyrészt a közvetlen adókról a közvetett adókra helyezik majd a hangsúlyt, másrészt igyekeznek növelni az adóbeszedés hatékonyságát, javítva az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelmet” – mondta Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere. (Érdemes tudni, hogy a magyar cégek az áfával trükköznek a legtöbbet.)
A válság hatására világszerte megfigyelhető a forgalmi adók emelkedése, azonban az Európai Unióban különösen nagymértékű a bővülésük. 2008 és 2012 között a forgalmi adók EU-s átlaga 19,5 százalékról 21 százalékra változott. A trend pedig tovább folytatódik az uniós tagállamokban: 2013-ban és 2014-ben Cipruson, Csehországban, Franciaországban, Finnországban, Lengyelországban, Olaszországban és Szlovéniában is emelkedik az áfa mértéke. Emellett a forgalmi adók köre is változik, számos kivétel szűnik meg az uniós tagállamokban.
A trend egyértelműen a fogyasztói árak növekedését jelenti majd, de az üzleti élet számára is jelentős kihívásokat tartogat. A cégeknek figyelniük kell arra, hogy a változtatásokhoz igazítsák a könyvelési és beszámolási folyamataikat, amely sokszor az informatikai és adminisztrációs terhek növekedését jelenti. A vállalatok helyzetét tovább nehezíti, hogy az ilyen változtatások sok hibalehetőséget hordoznak magukban, amelynek következtében akár komoly bírságokat is kiszabhatnak az adóhatóságok.
Mérsékelni kell az élelmiszerek áfáját!
Kevés dolog van, amelyben az ágazati szereplők, termelők, kereskedők, közgazdászok egyetértenek és az egyik ilyen az élelmiszerek többségére vonatkozó 27 százalékos áfakulcs csökkentése. „Az elmúlt években többször is felmerült, hogy az élelmiszerek általános forgalmi áfáját csökkenteni kellene, hiszen a 27 százalék igen magas. Nem is az a baj, hogy 27 százalék az áfa, hanem az, hogy hogyan jutottunk el ideáig, hiszen még 2006-ban 18 százalékos volt az élelmiszerek áfakulcsa, míg az európai országok többségében az élelmiszerekre kirótt forgalmi adókulcs egyszámjegyű” – mondta a GazdaságTV-nek adott interjújában Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
A szakértő szerint a magas kulcs hatása meg is látszik az élelmiszerpiacon, hiszen ez a szegmens pörgette fel tavaly az inflációt. „Igaz ennek döntő oka nem a magas áfakulcs volt, hanem a mezőgazdasági termékek jelentős drágulása” – mondta a szakember, aki szerint a magas adótartam miatt óriási mértékű a feketézés a mezőgazdaságban. „Egy azonnali csökkentésnek tehát két pozitív hatása lenne, csökkenne a feketegazdaság mértéke, illetve a fogyasztói árak, így növekedhetne a fogyasztás” – vélte Vámos György, aki szerint azonban ez komoly hiányt jelentene a költségvetésben. „Ennek a mértéke attól függően, hogy mekkora termékkört érintene az áfacsökkentés, 50-60 milliárdtól 160 milliárd forintig terjedhet” – vélte az OKSZ főtitkára, aki szerint azonban a hiány csak átmeneti lenne, mivel a pozitív hatások hamar ellensúlyoznák a kiesett bevételeket.
Tovább emelkedik a jövedéki adó
Habár világszinten csökkenés tapasztalható, Európában jelentősen emelkedett a jövedéki adó szintje az elmúlt időszakban. Ez a folyamat folytatódik idén is, hiszen a legtöbb uniós tagállamban tovább emelkedik a dohánytermékek és az alkohol jövedéki adója.
A tavalyi és az idei év adózási tendenciájává vált a banki tranzakciós adó: a tavalyi magyarországi és franciaországi bevezetést követően idén és jövőre 12 további tagállam csatlakozhat a trendhez – mutat rá az elemzés.
