Az információ dömping mellett egyre többen tapasztaljuk meg a „szerződés dömping” új irányzatait is. Hol van már az a kor, mikor egymás tenyerébe csapva született meg egy-egy komoly üzlet, mikor az adott szó, a becsület még az életnél is értékesebb volt. Nem akarunk azonban a múltba révedve siránkozni, nézzük a jelent és koncentráljunk a jövő építésére! De mi köze ennek a szerződésekhez?
Talán volt már Ön is olyan helyzetben, amikor értetlenül rákérdezett, hogy a másik fél által hivatkozott feltétel hol szerepelt a szerződésben. Egyenes arányban világunk bonyolultságával, az elhanyagolt, be nem tartott ígéretek sokasodó emlékeivel, mindenki igyekszik magát, cégét, tevékenységét egyre jobban védeni. Egy-egy komolyabb szerződés esetén ez egyre hosszabb és bonyolultabb feltételrendszerhez vezet. Különösen igaz ez a széles körben szolgáltató cégekre, mint bankok, biztosítók, telefon társaságok, közmű szolgáltatók és még hosszan sorolhatnám. De hova írják a sok szerződési feltételt? A kézenfekvő válasz: az apró betűs részbe. De mégis mennyire lehet apró betűs az „apró betűs” rész?
Szinte minden, főként valamilyen szolgáltatóval kötött szerződésben találunk olyan részt, melyet nagyító nélkül már majdhogynem el sem lehet olvasni. Persze nagyító nem jár hozzá úgy, mint az egyik igen neves egynyelvű angol szótárhoz, melyet kénytelenek voltak olyan apró betűkkel megtölteni, hogy a két kötetes, vaskos szótár tartozéka egy nagyító is.
De mi kerülhet az „apró betűs” részbe?
A tömegesen kötött szerződések esetén úgynevezett Általános Szerződési Feltételeket alkalmaznak. A törvény ezt lehetővé teszi, hiszen másként igen nehézkesen működhetne a mai kor gazdasága.
A probléma az, ha nem győződünk meg arról, hogy számunkra is megfelelőek, elfogadhatóak-e a kínált szerződési feltételek. És őszintén valljuk be magunknak: tüzetesen átolvasunk minden elénk tett banki, biztosítási szerződést, telefonvásárláskor akár 1-2 órát is rászánunk a szerződési feltételek megismerésére, vagy gondosan áttanulmányozzuk a közlekedési társaságok feltételeit, mielőtt felszállunk a buszra?
Mi is pontosan az ÁSZF?
Az ÁSZF, vagyis az Általános Szerződési Feltételek rövidítése olyan szerződéses rendelkezéseket foglal magában, melyeket egyoldalúan határoz meg az, aki kibocsátja azt. Vagyis a gyakorlatban ezt az eladó, szolgáltató, szállító állítja össze.
De egy szerződés a felek kölcsönös akarata alapján, megegyezéssel kellene, hogy létrejöjjön. Hogyan lehetséges mégis, hogy létezhet ÁSZF, amit csak az egyik fél határoz meg?
A válasz a tömeges, sok ember részére történő szolgáltatásokban rejlik. Ekkor ugyanis nem lehetséges, hogy minden egyes személlyel külön-külön tárgyalják meg a szerződési feltételeket. Gondoljunk csak bele, hogy hogyan is nézne ez ki, amikor bankszámlát nyitunk, vagy az új lakáshoz megkötjük a gázszolgáltatóval a szerződést?
Ezért van meg a törvényi lehetősége annak, hogy valaki ÁSZF alapján kössön szerződést. Ne ijedjünk meg azonban, hiszen ilyen esetekben a törvény fogyasztóként fokozottan véd bennünket.
De mi történik akkor, ha a szerződés olyan apró betűvel íródik, melyet nem tudunk elolvasni?
Nemrégiben egy panaszlevélben kérték az adatvédelmi biztos segítségét ezzel kapcsolatban. Ugyanis a panaszos olyan tájékoztatót kapott, amely nagyon apró betűvel íródott, így nagyon nehezen tudta elolvasni. Az adatvédelmi biztos ezért vetette fel, hogy a közszolgáltatók által használt dokumentumok minimális betűméretét jogszabályban kellene rögzíteni.
Mit ír elő most a jogszabály a szolgáltató számára?
A szolgáltatók által használt dokumentumokra a jogszabály előírja, hogy közérthetőnek kell lenniük, nem tartalmazhatnak ellentmondást és a dokumentumnak a fogyasztó részéről áttekinthetőnek kell lennie.
Gyakran előfordul, hogy egy dokumentum a tartalmában megfelelne a jogszabályi előírásoknak, viszont olyan apró betűvel íródott, hogy az csak nehezen vagy egyáltalán nem olvasható. Éppen ezért született meg a fenti javaslat.
Jelenleg nincs olyan jogszabályi előírás, mely a minimális betűméretet határozná meg. Lehetséges, hogy a jövőben jogszabályban is rögzítik majd ezt is, de addig is minden esetben igyekezzünk megismerni az általunk aláírandó dokumentumok tartalmát. Ha pedig mégsem megy, kérjünk segítséget akár a szolgáltatótól, akár jogi szakembertől.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd www.megbizhatougyvediiroda.hu
