Az Európai Bíróság elé került Farkas-ügyben a vevő árverésen vásárolt ingóságot egy végrehajtás alatt álló, fizetésképtelen cégtől. A számlát az eladó az egyenes adózásra vonatkozó szabályok szerint állította ki, az tartalmazta az ügyletet terhelő általános forgalmi adót is. A vevő a számla alapján az árverési vételárat megfizette, az áfa összegét pedig levonásba helyezte a bevallásában. Az eladó be is fizette az adót az adóhatóságnak. A NAV azonban megállapította, hogy a felek figyelmen kívül hagyták a fordított adózás szabályait, amelyek értelmében a termék beszerzőjének közvetlenül az adóhatóság felé kellett volna bevallania és befizetnie az adót. A NAV a vevő terhére adókülönbözetet állapított meg, ráadásul az adóhiány kapcsán jelentős összegű, 50% adóbírság megfizetésére is kötelezte őt.
Ellehetetlenül az adóvisszatérítés
Az esettel kapcsolatban az Európai Bíróság több fontos megállapítást is tett. (Ne először van gondja az EUB-nak a magyar adóhatósággal.)
Miképpen kaphatná vissza a vevő az eladónak – a jogszabály szerint tévesen – megfizetett összeget? Jogalap nélküli gazdagodás miatt bíróság előtt perelhetné, ám ennek nem sok haszna lenne, lévén az eladó fizetésképtelen volt, a tévesen befizetett áfát nem fogja visszaigényelni. Ez az út tehát praktikusan nem járható, szögezte le az EUB, hangsúlyozva azt is, hogy az államot kár nem érte, az áfát befizették a költségvetésbe.
Ezek alapján mondta ki a bíróság, hogy ha az adó visszatérítése ellehetetlenül, tipikusan az értékesítő fizetésképtelensége esetén, lehetővé kell tenni, hogy a termék beszerzője közvetlenül az adóhatósághoz fordulhasson visszatérítés iránti kérelmével. A tagállamoknak pedig olyan szabályokat kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az említett beszerző visszaigényelhesse a jogalap nélkül felszámított adót.
„Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a vevőnek az államtól kellene tudnia visszakérni azt az adót, amely most a költségvetést gyarapítja tulajdonképpen jogalap nélkül. Világos, hogy a magyar adórendszer szabályai ilyen lehetőséget egyelőre nem tartalmaznak” – foglalta össze Dr. H. Nagy Dániel, a Mazars senior adómenedzsere.
Aránytalan a bírság
A kiszabott adóbírság mértékét is aránytalannak találta a luxemburgi székhelyű bíróság. Az adott ügyben a felek jóhiszeműen jártak el, a jogsértés adminisztratív jellegű volt, az államot kár nem érte, ezért indokolatlannak tűnik, hogy az adóhiány 50%‑ára rúgó bírságot szabott ki a NAV. Az EUB felhívta az adóhatóság figyelmét, hogy habár a szankció megállapítása saját hatáskörébe tartozik, mindig mérlegelje az eset összes körülményét.
A bíróság szerint az áfatörvény érintett része túlterjeszkedik az uniós szabályok által nyújtott kereteken. A magyar jogszabály ugyanis kiterjeszti a fordított adózást a fizetésképtelen társaságok ingóságainak értékesítésére is, miközben a közösségi irányelv e körben kizárólag az ingatlanvagyon értékesítésére utal.
„Célszerűnek tűnik – tette hozzá H. Nagy Dániel – hogy a jogalkotó módosítsa a törvényt, hozza összhangba a közösségi joggal, hiszen egyik félnek sem érdeke, hogy esetleg újabb kötelezettségszegési eljárás induljon Magyarország ellen.”
