„A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy vállalkozásoknak kötelező legyen belépni a gazdasági és iparkamarába, mert ez terheik további növelését jelentené valós érdekképviseleti tartalom nélkül.” – mondta el Zara László elnök a szervezet június 3-i sajtótájékoztatóján.
Az Adótanácsadók Egyesületének álláspontja szerint elsősorban a szakmai alapon és önkéntesen létrejövő szervezetek tudnak költséghatékonyan és szakszerűen segítséget nyújtani tagjaiknak, mert ismerik a szakmai előírásokat, a problémákat. Továbbá az ilyen szervezetekben a vezetés is közvetlenebbül érdekelt tagjai magasabb színvonalú kiszolgálásában, érdekeik képviseletében, mert ha ezt nem teszi, akkor nem lesz kellő számú fizető tagsága.
A kötelező kamarai regisztráció szabályairól itt olvashat részletesen!
Ezért nem tartják indokoltnak a kötelező gazdasági és iparkamarai tagságot azoknak a vállalkozásoknak az esetében, amelyek már tagjai valamely szakmai egyesületnek, érdekképviseletnek, köztestületnek. Ennek kötelezővé tétele nem szolgálja a vállalkozások érdekeit, hiszen várhatóan növekvő tagdíjterhekkel kell majd számolniuk érdemi szolgáltatások nélkül. Ráadásul a magasabb költségek mellett a kis- és középvállalkozásoknak nem is lesz beleszólási lehetőségük az őket érintő ügyekbe, mivel a tervek szerint a nagyobb vállalkozások több szavazatot is kapnának.
Ezzel összhangban elhibázottnak tartják a vállalkozások kötelező regisztrációját és ennek évi 5000 Ft-os díját is. Az ellen pedig éppen tagságának védelmében tiltakoznak az Adótanácsadók, hogy az iparkamara annak érdekében, hogy a regisztrációs díjért cserébe nyújtson valamit, adótanácsadást kínál a tagjainak, többek között adótanácsadóknak, könyvelőknek és üzleti tanácsadóknak is. Ez a kör tehát kétszeresen is rosszul jár, hiszen egyrészt nincs szükségük arra a szolgáltatásra, aminek a fejében a díjat tőlük is beszedik, másrészt az ő képviseletükre is hivatott szervezet ezzel éppen piacukat rontja. A helyzet visszássága könnyen felismerhető, ha elképzeljük, hogy az iparkamara a jövőben más területeken is ingyenes szolgáltatást kínálna tagjainak: pl. fuvarozást, befektetési tanácsadást, karbantartást kínálna a tagdíj fejében kiszorítva ezeket a cégeket piacukról.
Hogy mit kapnak ma a cégek a kamarai regisztrációért, azt itt megtalálja.
Ugyanakkor köztudott, hogy a kötelező gazdasági- és iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi regisztráció is csak arra alkalmas, hogy a vállalkozások terheit éves szinten mintegy 2,5 milliárd forinttal növelje. Azt, hogy a vállalkozások nem látják értelmét a tagságnak abból is láthatjuk, hogy a plusz szolgáltatások ígérete és az adóbehajtási fenyegetés ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizette be a regisztrációs díjat.
