A tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos szerda éjfélig az általa elrendelhető legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el. Ez akkor lép életbe, ha várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot. A meteorológiai szolgálat figyelmeztetésében azt írta az ország területén kedden és szerdán az ország északnyugati harmadának kivételével még 28 fok feletti napi középhőmérséklet várható, majd visszaesik a hőmérséklet.
Ilyen időben nem csak az emberekre, az állatokra is figyelni kell.
A haszonállatokat 8 óránál hosszabb ideig csak olyan járműben lehet szállítani, amelyben a légcsere akkor is biztosított, ha a jármű megáll. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága kiemelte, hogy kánikula idején a legfontosabb a folyamatos vízellátás és az árnyék biztosítása az állatok számára, hiszen például a sertések könnyen leégnek a tűző napon.
A háziállatok közül a kutyákat viseli meg leginkább a nyári kánikula, 30 Celsius-fok fölötti külső hőmérséklet mellett gyakran kapnak hőgutát. Ilyenkor az állatok belső hőmérséklete meghaladja a 41 Celsius-fokot, ami tüdőödémához, a szívizomzat és a központi idegrendszer károsodásához vezet, és akár az állat elhullását is okozhatja.
A Nébih felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy soha ne hagyják kedvencüket a tűző napon kikötve vagy kocsiba zárva, még árnyékban álló autóban sem. Kánikulában ne futtassák a kutyákat, sétálni is csak a kora reggeli és esti órákban vigyék, ahogy etetni is több részletben, este és reggel célszerű a házi kedvenceket - olvasható a tájékoztatásban.
A vadon élő állatokról a vadásztársaságok gondoskodnak. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara (OMV) főtitkára az MTI-nek elmondta, a vadon élő állatok természetes ösztönükből adódóan alkalmazkodnak a környezethez, hőség idején megkeresik a hűvös helyeket, ami javítja a komfortérzetüket. Ilyenkor gyakrabban keresik fel az itatókat is, amelyek évek óta egy helyen vannak, így az állatok jól ismerik a lelőhelyeket. Ez azért is fontos, mert a kérődzőknél most van a szaporulat, a kisgidák, szarvas- és dámborjak, malacok szomjúságukat az itatóknál enyhítik.
Azok a vadászterületek, amelyeken átfolyik egy patak vagy olyan természetes vizeik vannak, amelyek egész évben rendelkezésre állnak, szerencsések, ennek hiányában mesterségesen itatóhelyeket alakítanak ki - mondta a főtitkár. Arra a kérdésre, a lakosság tehet-e valamit a vadon élő állatok érdekében hőség idején, a főtitkár azt válaszolta: a vadgazdák ellátják ezt a feladatot, a civilek pedig nem ismerik a vadak tartózkodási helyeit, nem tudnak nekik vizet juttatni.
