A piacszervezési intézkedések célja a szüreti időszakban jelentkező feszültségek feloldása, a kiszámíthatóság növelése. Fontos, hogy a szőlőtermelők legkésőbb a szüret kezdetéig már tudják: kinek, milyen feltételekkel értékesíthetik a termést, a borászatok pedig jobban tervezhessék, igényeikhez szabják felvásárlásaikat.
A tavalyi szüretkor alkalmazott felvásárlási árakat a meghatározó helyi fajtákra vonatkozóan a hegybírók gyűjtik és összegzik hegyközségi szinten június 15-éig. A 100 hl-nél több bort előállító termelőknek szintén erre a határidőre kell elkészíteniük a május végi készletfelmérésüket. Ezeket az adatokat a gazdasági aktát vezető hegybíróknak kell megküldeniük.
Országos szinten vezetik be a termelési költségszámítást: ezt a költségbecslést borvidékenként kell elkészíteni június 30-áig. A szőlőárak így követhetik a valós termelési költségek alakulását, emellett a termelés jövedelmezőségének mutatói is jól láthatóvá válnak.
– A szőlő- és borágazati stratégia alapvető célkitűzése a fenntartható szőlő- és bortermelés, amely a szakmaközi szervezet aktív szerepvállalásával érhető el. Erről akkor beszélhetünk, ha a szőlőár megfelelő jövedelmet biztosít a szőlőtermelő részére, fedezi a művelés költségeit, az ültetvény amortizációját, ugyanakkor a szőlőfelvásárlói oldalról is kigazdálkodható. A HNT mindezt úgy kívánja segíteni, hogy kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé teszi a felek részére a folyamatot. – összegezte Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke.
