Az Uber-hatástól félnek a cégek, és nem ok nélkül

A váratlanul feltűnő, a hagyományos iparágon kívülről érkező szereplők és az általuk okozott zavarok jelentik ma az egyik legfontosabb üzleti kockázatot a vállalati felsővezetők szerint – derül ki az IBM kutatásából.

Hipp-hopp feltűnhet egy rivális - Kép: Pixabay

Az elmúlt években az üzleti kihívások zömmel előre látható forrásból érkeztek. A többek között az Uberhez vagy éppen az Airbnb-hez hasonló, megosztáson alapuló gazdasági szereplők teremtette versenyhelyzetben azonban a legnagyobb cégek vezetői új kihívásokkal szembesülnek – derül ki az IBM Institute for Business Value Redefining Boundaries: The Global C-suite Study című vállalatvezetői felméréséből. A változás jelentőségét mutatja, hogy idén a két évvel ezelőttinél jó negyedével több megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy saját hagyományos iparágán kívülről kell kihívókra számítania. Két éve 43, idén azonban már 54 százalékuk vélte így. (Teljes iparágakat forgat fel a közösségi gazdaság.) A megkérdezett 5200 felsővezető közül mind többen vélik úgy, hogy a kiszámíthatóságot leginkább a kognitív adatelemzésből származó előrejelzések biztosíthatják.

A dolgok internete (Internet of Things) új fordulatot hoz

A felsővezetők szerint a következő 3–5 évben az iparági konvergencia lesz a legnagyobb üzleti hajtóerő és kihívás, ebben a helyzetben pedig azok a vállalatok teljesítenek majd a legjobban, amelyek mind nagyobb hangsúlyt fektetnek kognitív képességeik javítására. „A versenyképesség szempontjából a cégeknek olyan új kihívásokat kell figyelembe venniük, amelyek többsége csak akkor válik láthatóvá, amikor már túl késő tenni ellenük” – mondta Bridget van Kralingen, az IBM Business Services alelnöke. A kognitív elemzésen alapuló rendszerek képesek értelmezni és megmutatni az előre nem látható eseményekre utaló trendeket. A prediktív és kognitív elemzések segítséget nyújthatnak a várható események nagyobb biztonságú előrejelzésében, az adott pillanatban még „láthatatlan” versenytársak stratégiájának felfedésében.

A felmérés eredményei szerint idén először – területtől és felelősségi körtől függetlenül – minden felsővezető a technológiát nevezte meg a legfontosabb, üzletmenetet befolyásoló külső tényezőként. A legtöbbek szerint a – ma már mindenki számára elérhető – felhőalapú megoldások, a mobiltechnológia, a „dolgok internete” (Internet of Things), illetve a kognitív számítástechnika lehet az, ami forradalmi változást hoz saját iparágában. A legjobban teljesítő vállalatok vezetőinek negyede úgy véli, ez utóbbira különös figyelmet kell fordítani az elkövetkező években. Hasonló változást sejtet, hogy a két éve még a kockázati listák alsó részén szereplő IT-biztonság megteremtése mára a válaszadók több mint kétharmada szerint a legfontossabb feladatot jelenti.

Most indul be igazán az okosítás
A többek között a hűtési, fűtési rendszereket, szellőztetést, áramfogyasztást felügyelő, optimalizáló intelligens rendszerek már egy ideje “köztünk élnek”, de az IDC piackutató legfrissebb jelentése szerint a technológia és a szabályozói környezet most tart ott, hogy valódi robbanás következzen be.
A hagyományos üzletmenetre a jobb és/vagy olcsóbb szolgáltatást nyújtó, sokszor kívülről érkező versenytársak jelentik a legnagyobb kockázatot. A tradicionális szereplőknek ma már az akár teljesen eltérő üzleti modellel színre lépő kisebb, rugalmasabb működésű szereplőkkel kell felvenniük a versenyt. Az akár naponta megjelenő szolgáltatók kiszorító hatása ráadásul sok esetben egyáltalán nem fokozatos: rövid idő alatt egész iparágakat formálnak újra ezek a cégek, elsodorva szinte bárkit, aki az útjukba áll. „Igazán kockázatossá az teszi a jelenlegi helyzetet, hogy az új szereplők többsége kezdetben nem is azonosítható versenytársként” –hangsúlyozta Piotr Ruszowski, a Mondial Assistance marketingigazgatója.

(A sharing economy lényege, hogy a felhasználók megosztják egymással: kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat (pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, pénz), on-demand jelleggel (a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal), rendszerint egy IT-platformon keresztül, bizalmi alapon, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek, miközben törekednek a fenntarthatóságra. A működési modellről és sikeres hazai és külföldi példákról olvashat itt.)

A vezetők élesebb képet akarnak a fogyasztóról

Az „Uber-hatás” korában a megérzések és a korábbi sikerek már nem elegendőek az előrelépéshez. A közeljövő piaci fordulatainak felmérése a legtöbb vezető számára ugyanakkor továbbra is komoly nehézséget okoz. (Ilyen például, hogy sok fogyasztó már nem megvenni akar egy-egy terméket, hanem csak használni.) Nem segíti az alkalmazkodást, hogy az új trendek és technológiák feltérképezésére csupán a megkérdezettek fele elemzi mélyebben a vásárlói és ügyfél-visszajelzéseket – bár már két éve a vezetők 60 százaléka tervezte a visszacsatolások direkt felhasználását. Még rosszabb a helyzet a közösségi média ilyen célú felhasználásában: a cégek kevesebb mint harmada él a lehetőséggel, hogy ügyfelei és vásárlói véleményét valamely közösségi fórumról  begyűjtse és elemezze. A helyzet változhat, hiszen a legtöbb cégvezető számára ma már elsődleges feladat az ügyfél-elkötelezettséget növelő technikák fejlesztése, kétharmaduk egyénként helyezne nagyobb hangsúlyt vásárlóira (szemben a két évvel ezelőtti 22 százalékkal). Nyolctizedük a gyakoribb digitális interakcióban látja az előrelépés lehetőségét, míg két éve alig ötödük nyilatkozott így.

A felsővezetők 48 százaléka már felismerte a hagyományos rendszerek lazításában, és így a decentralizáltabb döntéshozatali formák kialakításában rejlő lehetőségeket. Több mint 50 százalékuk arra is hajlandó, hogy külső forrásból szerezzen be innovatív megoldásokat, 70 százalékuk pedig partneri hálózatát bővítené az üzleti sikerek érdekében.

Dübörög a közösségi gazdaság – de kin gázol át?
Kettős a közösségi gazdaság megítélése, mivel ugyan egyértelmű, hogy a résztvevők és a fogyasztók számára hasznos, a hagyományos vállalkozások életet meglehetősen megnehezíti. Valamit kezdeni kell vele, de ez a szabályozóknak sem könnyű.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo