Erősödő munkavállalói lojalitás, motivált, kiegyensúlyozott munkatársak, kevesebb táppénz, növekvő teljesítmény, és fényeződő munkáltatói márka - ezek azok a stratégiai célok, amiért érdemes lehet egy vállalatnak munkavállalói egészségébe fektetni. Nem könnyű az adatokat számszerűsíteni, de ha másnak nem, a statisztikáknak biztosan hinni lehet. Több mint tízezer munkavállaló digitális kartonjának összesített adataiból jól látható, hogy milyen kockázatoknak vannak kitéve a munkavállalók, melyek a jellemző tünetek és betegségtípusok.
Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezetőjének előadásából kiderült, az egészségközpontban ellátott páciensek kilencven százaléka irodai munkakörben dolgozik, azaz munkaidejük túlnyomó többségét képernyős munkakörben vagy legalábbis irodai környezetben töltik. Meglepően fiatal dolgozói populációról van szó -- mondta el a doktornő, a munkavállalók több mint hatvan százaléka negyven év alatti. A belgyógyászati vizsgálatok során tapasztalt leggyakoribb eltérések között vezet a túlsúly, és a kezelt magas vérnyomás, a mozgásszervi eltérések, az utóbbi esztendőkben pedig megnőtt a visszér és az aranyér kialakulásának kockázata is. Mindezek az ülőmunka okozta statikus terhelés következményei -- fejtette ki Dr. Nagy-László Nóra. (Az Országos Egészségpénztár (OEP) öt év alatt átlagosan 542 ezer forintot költött annak a betegnek az ellátására, aki nem tagja valamely egészségpénztárnak.)
A doktornő a leggyakoribb panaszok között sorolta fel a nyak és hátfájást, a szemek elfáradását, az alvászavart, az egérhasználat miatti csuklófájdalmat, az ínhüvelygyulladást és a gyomorpanaszokat. A laborvizsgálatok alapján sok az anyagcsere betegség, mely a mozgáshiánnyal és a rendszertelen étkezéssel függ össze. A pszichoszociális kockázatok közé pedig a túlmunka, a pihenőidő hiánya, a kevés vagy nem megfelelő információ és a stressz tartozik. Gyakran hiányzik a dicséret, és a megfelelő támogatás.
Dr. Nagy-László Nóra a fő irodai egészségügyi kockázatok között említette a zsúfoltságot, a rossz megvilágítást, a mozgáshiányt, a klíma- és huzathatást, valamint a botlásveszélyt. A doktornő kihangsúlyozta, a megelőzés tekintetében a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt felelősség terheli, a munkakörnyezet kialakítására és folyamatos fejlesztésére ugyanúgy figyelmet kell szentelni, mint a vizsgálati előírások betartására. A dolgozók nagy része nem megy el alkalmassági vizsgálatra, ez pedig a munkáltató felelőssége is -- nyomatékosította a szakember.
Így zárjuk ki a pszichés kockázatokat a munkahelyen
Nem hazudtolta meg hírnevét Dr. Csernus Imre. A Budai Egészségközpont pszichiáter szakorvosa előadását pszichiátriai kezeléssé alakította, igyekezve meggyógyítani hallgatóságát, akiket a statisztikákra hivatkozva frusztráltnak feltételezett. A pszichiáter elmondta, mint minden lelki eredetű problémán, a munkahelyi gondokon is csak úgy juthat túl az ember, ha őszintén tud beszélni önmagához, és elfogadja, hogy élete a saját kezében van, azaz kizárólag ő változtathat rajta. Emberi mivoltunk elfogadása, és a belső béke kizárólag következetes munkával érhető el, és tetszik, vagy nem, ez a folyamat fájni fog. Csernus doktor szerint az elpocsékolt idő akkor kezdődik, amikor tudjuk, hogy mi lenne a megoldás, de nem teszünk érte semmit. A hasznosan eltöltött idő pedig arról szól, hogy a fájdalmas mondatokból levonjuk a konzekvenciákat, és eszerint cselekszünk. Emellett az érzelmi intelligencia fejlesztésével, egy mosollyal, nevetéssel kiválóan lehet feszültséget oldani, és ezzel értelmet nyernek a dolgok -- hangsúlyozta a pszichiáter. (Az egészségügy átalakítása hosszú évek óta napirenden van.)
Egyre fontosabb trend az egészség
1992-höz képest megnégyszereződött a magán-egészségügyi kiadások aránya - ismertette az adatokat Sinkó Eszter, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozatának elnöke. A GfK Healthcare igazgatója, Lantos Zoltán pedig elmondta, korszakváltást élünk meg, az egészség egyre fontosabb fogyasztói trend, ennek megfelelően nemcsak a világban, hanem Magyarországon is nő az egészségtudatosság és a költési hajlam is. Sok lufi kidurrant a világban - fogalmazott Lantos Zoltán a gazdasági válságra utalva, ennek is köszönhető, hogy igyekszünk visszatérni a gyökereinkhez.
Az egészség, a külső-belső harmónia megélése egyre inkább középpontba kerül szerte a világon, és ez folyamatos erőfeszítést jelent, amelyet nem lehet kizárólag a munkavállalóra hárítani - szögezte le az igazgató. A munka-magánélet egyensúly megtartása komolya probléma napjainkban, és a digitális eszközök terjedésével még drasztikusabbá válik ez a folyamat. Minden munkáltatónak fontos tudnia, hogy a teljesítmény érdekében meg kell húzni a határt, és a kötetlen munkaidő nem jelentheti az állandó készenlétet. Lantos Zoltán azt is kiemelte, hogy az emberek kezdenek másként gondolkodni az egészségről. Többen keresik az alternatív megoldásokat, fény-és színterápiára például négyszer annyian mennek el, mint diabetológiára. A munkáltatóknak is az újfajta szemlélet szerint kell gondolkodniuk. (A nyáron csökkentett táppénz összegek miatt feltehetőleg megnő azok száma, akik még súlyosabb panaszokkal sem fordulnak orvoshoz, ami komoly egészségi kockázatot jelent.)
Foglalkozás-egészségügy - "a rejtett tartalék"
Kapás Zsolt, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke szerint a foglalkozás-egészségügyben rejlő lehetőségeket Magyarországon messze nem használják ki. Ezért is tartja példaértékűnek azokat a vállalkozásokat, melyek a humán erőforrás fejlesztés integrált részeként tekintenek a foglalkozás egészségügyi szolgáltatásokra. Fontos, hogy a munkáltató ne csak a jogszabályra és a büdzsére legyen tekintettel, hanem nézze meg, mit kap a pénzéért. Egy szolgáltató pedig akkor működik jól, ha a vevőnek, az igénybevevőnek - tehát a munkavállalóknak, és a környező társadalomnak egyaránt meg tud felelni. Ha ez a hármas megvalósul, akkor a vállalkozás gyarapodni fog - hívta fel a figyelmet az elnök.
Kapás Zsolt elmondta azt is, azoknál a vállalkozásoknál, ahol a foglalkozás egészségügy lehetőségeivel komolyan terveznek, drasztikusan csökkenni fog a táppénzes napok száma, és növekszik a munkavállalói lojalitás. A szakember biztos benne, hogy ezen a területen minden befektetés megtérül, különösen, ha Magyarországon is megértjük, hogy az egyén, a vállalkozás, és az állam hármas szerepkörében kell mérnünk a hasznot. A munkahelyi egészséget és biztonságot komplex tényezőkként kell felfogni, ne gyógyítsunk, inkább előzzük meg a bajt - fogalmazott az egyesület elnöke.
Az Amerikai Egyesült Államok jár az élen
Harsányi Eszter, az AON Hewitt tanácsadója a munkahelyi egészségfejlesztés területén fellelhető nemzetközi trendekről és mintákról számolt be. Előadásából megtudtuk, iparáganként változó, hogy globálisan mit tesznek a dolgozókért a munkáltatók, a trend azonban mindenképpen az, hogy egyre többen foglalkoznak tudatosan a munkahelyi egészségfejlesztéssel. Ebben az Amerikai Egyesült Államok jár élen, illetve azok az európai cégek, melyeknek amerikai az anyavállalata. Esetükben a jól-lét programok középpontjában költségcsökkentés helyett a versenyképesség áll. Magyarországon a termelékenység és az egészség összefüggései még nem tudatosultak, nemzetközi színtéren viszont már nem kell ennek bizonyosságáról meggyőzni a HR-t.
A tanácsadó kihangsúlyozta, vállalati kultúra és filozófia, vezetői elkötelezettség hiányában semmit sem lehet elérni. Ha a vezetői támogatás megvan, olyan programot kell választani, amelyik illik az adott környezethez és munkahelyhez, ugyanis minden szektorban más kihívások rejlenek. Fontos, hogy a programot megelőzően legyen támogató kommunikációs kampány, amely segíti, hogy a megfelelő eszközökkel érjék el a munkavállalókat: "tudatosítani kell, mit gondolunk az egészségről és az egészségfejlesztésről, ehhez pedig fel kell mérni, mit gondolnak az emberek a saját állapotukról."
Harsányi Eszter elmondta, nem elhanyagolható mozzanat, hogy a vállalat világosan lássa, megtérül-e az egészségfejlesztésbe fektetett forrás. Ehhez több diagnosztikai eszköz áll a cégek rendelkezésre, ilyen az elkötelezettség mérés, vagy az egészségi állapot mérés, melyekből kiderül, mit gondol, hogyan érzi magát a dolgozó. Magyarországon viszonylag ismeretlen fogalom még a Stick Leave Index, amely azt mutatja meg a vállalkozásnak, mennyit veszt azzal, ha semmit nem tesz a dolgozók egészségéért.
Arról, miként finanszírozhat egészségügyi programokat egy vállalat a munkavállalók számára, Lenkei Beatrix, a K&H Medicina Egészségpénztár ügyvezető igazgatója beszélt a konferencián. Lenkei Beatrix elmondta, cafeteria elemként adható az egészségpénztári hozzájárulás.
"70 dolgozónál szűrtünk ki rosszindulatú daganatot"
Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke vállalatuk sikeres egészség programjáról számolt be. Az elnök saját felméréseikre hivatkozva rámutatott, bár Magyarországon az emberek nem így gondolják, a közösségnek jelentős szerepe van az egészség megőrzésében. "Közösség nélkül az ember egészsége is elmagányosodik, tehát leromlik" - mondta Béres József, nyomatékosítva, hogy vállalatuk a közösségi alapú egészségfejlesztésben hisz.
Rózsa Iván, a Sanofi Aventis/Chinoin kommunikációs igazgatójától megtudtuk, cégük hitvallása szerint a munkaadónak joga és kötelessége az egészségtudatosság erősítése a dolgozók körében. A társaság minden dolgozónak biztosít menedzserszűrést, minden alkalmazott ingyen kaphat influenza-elleni védőoltást, a gyerekeknek a kullancs által terjesztett agyhártyagyulladás ellen biztosítanak oltást, és igyekeznek egészséges ételeket biztosítani a kantinban. Emellett sokat tesznek az edukációért, próbálják minél hatásosabban felhívni a figyelmet a megelőzés fontosságára. Hogy mindez miért éri meg, azt Rózsa István egy fekete ábrával szemléltette: az elmúlt három évben hetven dolgozónál szűrtek ki rosszindulatú daganatot. Ha ezt nem teszik, a hetven kolléga közül sokan már nem állnának alkalmazásban.
Hogyan lehet sikeres egy egészségügyi szolgáltató és egy vállalat együttműködése?
Dr. Papik Kornél, a Budai Egészségközpont ügyvezető igazgatója a szolgáltató szempontjából mutatta be, miként lehet sikeres egy együttműködés. Minden a tervezésnél kezdődik - mutatott rá - a komplex, és hosszú távú tervezés elengedhetetlen kiindulópont. A stratégia felállításakor fel kell mérni a költségeket, és minőségi elvárásokat megfogalmazni. Véleménye szerint az az optimális, ha a tárgyalásokon a HR és a beszerzés is részt vesz, egy vállalati egészségprogram ugyanis nem kizárólag pénzköltést jelent. Az igazgató kihangsúlyozta, összességében a legjobb ajánlatot szabad csak elfogadni, figyelembe véve minden apró részletet. Ezek között említette például, hogy milyen jelentéseket kap a HR a szolgáltatásról. A részvételi és betegség statisztika, az előrejelzéseket, javaslatokat megfogalmazó egészségterv, és a munkavállalói elégedettség lehet egy egészségfejlesztő program igazi értelme.
