Kép: Fotolia

Tavaly január 1-jétől módosult az általános forgalmi adóról szóló törvény előlegre vonatkozó paragrafusa. Az előleg új definíciójából következően az előleg adókötelezettségére vonatkozó szabályt – paradox módon – a csere- és barterügyletekre is alkalmazni kell, annak ellenére, hogy a felek szándéka a legkevésbé sem arra irányul, hogy előleget juttassanak a másik félnek. Az mindenki számára ismert, hogy egy csere- vagy barterügylet során mindkét félnél fölmerülhet, hogy adóköteles terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, így a teljesítés időpontjában adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ha azonban a két fél nem egy időpontban teljesít, egy újabb – az előleg átvételéhez kapcsolódó – adófizetési kötelezettség is megjelenik annál a félnél, aki később teljesít, mint a vevője – hívta fel a figyelmet a Mazars adótanácsadó blogja.

Nézzük meg mindezt, egy gyakorlati példán keresztül!

„A” vállalkozó 10 millió forint értékben értékesít egy raklapnyi, 27 százalékos áfakulcs alá eső „x” terméket egy másik, tőle független „B” vállalkozónak, aki a vételár fejében ellenszolgáltatást nyújt, ugyancsak 10 millió forint értékben, „y” szolgáltatás formájában, amit szintén 27 százalékos áfakötelezettség terhel. Teljesen világos, hogy itt két adóköteles ügyletről van szó, ahogy azt az áfatörvény egyértelműen kimondja.

Ha az „x” termék leszállítása időben megelőzi a másikat, „A” az értékesített „x” termék ellenértékét, vagyis az „y” szolgáltatás értékét leszámlázza „B”-nek, a megfelelő teljesítési időpont feltüntetésével. Ugyanebben az időpontban – annak ellenére, hogy „B” a maga részéről még nem teljesítette az „y” szolgáltatást – „B”-nek is keletkezik adófizetési kötelezettsége, mégpedig előleg átvétele jogcímen.

Az átvett „x” termék ugyanis olyan vagyoni előnyt jelent a számára, amit beszámít az általa nyújtott „y” szolgáltatás ellenértékébe. „B” tehát az átvett „x” áru értékét az általa majd egy későbbi időpontban nyújtandó „y” szolgáltatás előlegeként le kell, hogy számlázza. Az „x” termék leszállítása időpontjában tehát mind „A”, mind „B” elszámolja mind a fizetendő, mind az előzetesen fölszámított adót, így az ügylet kapcsán a „cash-flow” helyzetük nem változik. Később, mikor „B” teljesíti az „y” szolgáltatást, már nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége, hiszen azt már korábban – előleg átvétele jogcímén – teljesítette.

Mi is történt valójában?

Az új szabály a csere- és barterügyletekre vonatkozóan előrehozta az adófizetési kötelezettség keletkezését, hiszen a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy ezeknél az ügyleteknél e két fél egyszerre teljesítene. Az viszont egyáltalán nem fordul elő, hogy az egyik fél valóban előleg fizetésének szándékával teljesítene a másik felé. Ennek ellenére, jó, ha nem feledkezik meg az új szabályról, akár mi is volt a szándéka, mert késedelembe eshet az adó elszámolásával és megfizetésével!