Az MNB növekedési hitelprogramjából folyósított hitelekkel együtt a nem pénzügyi vállaltok 399 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, miközben devizahiteleiket nettó 189 milliárd forinttal törlesztették, azaz annyival többet fizettek vissza, mint amennyit felvettek. A hitelintézetek összevont mérlegéről kiadott jelentésében azonban az MNB azt is megjegyezte, hogy a 399 milliárdos forinthitel tranzakciós értékben a növekedési hitelprogram keretében folyósított kifizetéseken túl egyedi hatás is szerepet játszhat.
A Növekedési Hitelprogramról részletesebben itt olvashat!
A vállalati szektor ennek ellenére sem volt nettó hitelfelvevő, mert a múlt hónapban 217 milliárdnyi betétet helyezett el pénzintézetekben. A felvett forinthitelek jelentős részével, 364 milliárd forinttal növelte tartalékait, míg devizabetéteiből 147 milliárd forintnak megfelelő összeget lehívott.
Ugyanakkor a vállalati hitelkamatok emelkedtek. A változó kamatozású vagy legfeljebb egy évre rögzített kamatú vállalati hitelek kamatai - amelyekbe azonban az MNB növekedési hitelprogramjában folyósított hitelek nem tartoznak bele, mert azok jellemzően fix kamatozásúak - emelkedtek.
Az ilyen hitelek átlagos kamata egymillió euró értékhatárig 6,85 százalék, annál nagyobb összegre 3,38 százalék volt szeptemberben, 48, illetve 18 bázisponttal magasabb, mint az előző hónapban. Amióta az MNB Monetáris Tanácsa tavaly augusztusban megkezdte a kamatcsökkentési ciklust és 7,00 százalékról szeptemberig 320 bázisponttal 3,8 százalékra csökkentette az alapkamatot, a vállalati hitelkamatok egymillió euró alatt 302, egymillió euró fölött 416 bázisponttal csökkentek.
