Kép: Pixabay

A munkaviszonyt bizalmi viszonynak tekinthetjük. Ennek oka, hogy tipikusan hosszabb ideig áll fenn, amely alatt a munkavállaló személyesen végzi a munkát, a munkáltató szervezetébe illeszkedik, megismeri a munkáltató belső működési folyamatait, gazdálkodási rendjét. Jellemző továbbá, hogy a felek szoros kapcsolatban, alá-fölérendeltségi viszonyban vannak.

A munkaviszony bizalmi jellege számos tételes szabályban visszaköszön, így például a munkáltató üzleti titkainak, jogos gazdasági érdekének védelmével, vagy a munkavállaló személyiségi jogaival kapcsolatos rendelkezésekben. Nem véletlen, hogy a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény kifejezetten bizalmi viszonyként nevesíti a munkaviszonyt - figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.

A törvény szerint az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését jelenti, ha az üzleti titkot a munkáltató hozzájárulása nélkül, a (volt) munkavállaló közreműködésével szerezték meg. A bírói gyakorlat a bizalom kiemelt szerepére tekintettel elfogadja a munkaviszony megszüntetésének indokául a bizalomvesztést, amely a legtöbb esetben – mint a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tévő ok – a munkáltató azonnali hatályú (rendkívüli) felmondását alapozza meg.

A gyakorlat következetesen ide sorolja, amikor a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben, általában a munkáltató sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárás alá kerül. Ilyenkor a rendkívüli felmondás akkor is elfogadható, ha a munkavállaló bűnösségét jogerősen még nem állapították meg, feltéve, hogy a tényállás rövid időn belül nem volt tisztázható, a munkáltató érdekei védelme pedig az intézkedést sürgetővé teszik. (Nehezített a pálya, ha családtagról van szó: itt olvashat néhány jó tanácsot, hogy elkerülje a rokoni vendettát!)

Ezekben az esetekben nem a bűncselekmény elkövetése az indoka a munkaviszony megszüntetésének. Ezt ugyanis csak a büntetőbíróság állapíthatja meg jogerős ítéletében. A munkáltató azonban hivatkozhat arra, hogy a büntetőeljárás alá került munkavállalója elvesztette bizalmát, és ez olyan helyzetet eredményezett, amelyben a munkaviszony nem tartható fenn, addig sem, amíg az arra jogosult szervek részletes vizsgálat után döntenek a büntetőjogi felelősségről.

A bizalomvesztést más esetekben is csak kirívóan súlyos kötelezettségszegések kapcsán fogadta el a bírói gyakorlat okszerű indokként. Így megalapozott volt a bizalomvesztéssel indokolt felmondás a kiemelten fontos munkaeszközt feltűnő közömbösséggel kezelő vezetővel, az etikai szabályokat megszegő, összeférhetetlen helyzetet teremtő munkavállalóval, illetve a munkakörét kihasználva illetéktelen iratokba beleolvasó portással szemben.

Alkalmas lehet a bizalom megingatására az is, ha a munkavállaló nyilvánvalóan bizonyított tényeket tagad, és a felelősséget megpróbálja másra hárítani. Egy vezető állású közalkalmazott vezetői megbízását bizalomvesztésre hivatkozva jogszerűen vonta vissza a munkáltató, mivel a vezetőségi ülés jegyzőkönyvét meghamisította, a saját személyét érintő megállapítások tekintetében.

Bár a bírói gyakorlatban erre nem találunk precedenst, az Adó Online szakértője szerint a munkavállaló is alappal élhet azonnali hatályú felmondással, ha a munkáltató játssza el a jogviszony fenntartásához szükséges bizalmat. Például, a kirívóan kockázatos piaci stratégiát folytató, alkalmazottait állandó bizonytalanságban tartó munkáltató magatartása minősülhet olyannak, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!