Bosszantóak a videohirdetések

Csaknem minden harmadik magyar internetezőt zavarnak a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések, míg a PR-cikkeket és a Google hirdetéseket hasznosnak tartjuk – derült ki egy az online reklámok megítélését vizsgáló független felmérésből.

Bosszantóak a hirdetések - Kép: SXC

A PS:PRovocative PR-ügynökség ezer magyar válaszadót kérdezett meg arról, hogy milyen típusú online reklámokat tartanak informatívnak és melyeket bosszantónak. Az eredményekből az derült ki, hogy legjobban a YouTube videók alatt megjelenő hirdetések zavarnak minket, a PR-cikkeket viszont szívesen olvassuk. Az e-mailben érkező ajánlatok és a Google AdWords hirdetések mellett ezt a fajta kommunikációt tartják a leginformatívabbnak az internetfelhasználók, míg mindössze 6 százalékuk szerint bosszantóak a PR-szövegek.

A hetente legalább egy alkalommal internetező felnőtt magyar lakosság egyharmada szerint azonban kifejezetten idegesítőek az online videók előtt vagy közben felbukkanó reklámok. Ráadásul pont a fiatalok utálják a leginkább ezt a fajta hirdetési formát. A 18–29 éves korosztály esetében az elutasítási arány eléri a 40 százalékot, majd korcsoportonként csökken, így az 50 év felettieknek már csak 15 százalékát idegesítik a videók alatt elhelyezett reklámok.

A Facebook jól csinálja

A elmérés érdekes eredménye, hogy a Facebookon megjelenő hirdetések kevésbé zavarják a magyar internetezőket, mint a hagyományos bannerek. A legnagyobb közösségi portál oldalsó hirdetései mindössze a felhasználók 5 százalékának szúrják a szemét, de a szponzorált posztokkal kapcsolatban is csupán a felhasználók 10 százaléka fejezte ki nemtetszését. A közösségi háló hirdetései emellett hasznosságuk tekintetében megelőzik a hagyományos webes hirdetéseket: a szponzorált posztok és az egyéb Facebook hirdetések a válaszadók 16%-a szerint informatívak, míg a hagyományos bannereket csupán 10 százalék tartja hasznosnak. A Facebook hirdetéseit ezen belül a nők kedvelik a leginkább: a szponzorált posztok 11 százalékuk szerint informatívak, míg a férfiaknál ez az arány 6 százalék.

Kedvelt, de bosszantó

Sajtót akarok, most!
Az induló vagy forráshiánnyal küzdő kisvállalkozások egyik nagy fejfájása, hogyan váljanak ismertté. Sajtóelérési tippek következnek szakértőnktől. Cégvezetők álmodnak meleg tavaszi éjszakákon sajtótájékoztatókról, nulla forintos gerillamarketing-kampányokról, a cégről áradozó blogbejegyzésekről népszerű blogokban… aztán reggel fellapozzák az újságot, és megint valaki más van a Piac&Profit címlapján. Pedig rettentő jó lenne ott lenni, hiszen a befektető, a nagy ügyfél vagy a bizalmatlan tömeg ez alapján fogja felvenni a kapcsolatot a céggel – ha egyszer sikerül odáig eljutni.
A felmérés azt is alátámasztotta, hogy a fiatalok és az idősebbek másképpen viszonyulnak az online hirdetési felületekhez: a 18–29 évesek kevésbé tartják hasznosnak a hírleveleket, ugyanakkor fogékonyak a PR-cikkekre. A 30–39 évesek a Facebook szponzorált posztjaira kevésbé kíváncsiak, az ötvenes éveikben járó internetezőket pedig a PR-cikkek és a weboldalakon található bannerek bosszantják.

Emellett kiderült, hogy az informatívnak tartott hirdetési formák nem feltétlenül kedveltek is. Jó példa erre az e-mail marketing, melyet a megkérdezettek közül a legtöbben (40%) tartottak hasznosnak, viszont egyúttal a videohirdetések (30 százalék) után ezt ítélték meg a második legbosszantóbb (27%) hirdetési formának.

E-mail marketing: lehet rosszul is alkalmazni

„Az e-mail marketing a kutatásunk szerint a Google AdWords keresőhirdetések és az online PR-cikkek után összességében a harmadik legelfogadottabb online hirdetési forma a magyar internetezők számára, melynek esetében kiemelt fontosságú a megvalósítás módja. Ezt az eszközt lehet nagyon jól, ugyanakkor könnyű nagyon rosszul alkalmazni” – emeli ki Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője. A PR-szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ügynökség kutatása arra nem kereste a választ, hogy mitől lesz jó vagy rossz egy hirdetés, ehelyett a magyar internetezőknek az egyes online hirdetési formákhoz való általános viszonyulását térképezte fel.

A végső rangsor felállításakor a PS:PRovocative munkatársai az adott hirdetési forma elfogadottságának („informatívnak érzem”) és elutasításának („bosszantónak érzem”) arányát vették figyelembe.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo