Az elmúlt évben a hazai kamatkörnyezet változása a kamatteher mérséklődésén keresztül hatással volt a vállalati hitelpiacra is, az ebből fakadó keresletélénkülés azonban nem volt meghatározó. Ezzel szemben a Növekedési Hitelprogram (NHP) első szakaszának érezhető hatása volt, és az évek óta visszafogott vállalati hitelkeresletet kimozdította a holtpontról. Azonban ez is inkább egy egyszeri, semmint tartós hatásnak tekinthető.
(A hitelprogram forrásaihoz most új feltételekkel, egyszerűbben juthatnak hozzá a vállalkozások!)
„Az idei évet tekintve látni kell, hogy a teljes magyarországi vállalati hitelállomány mintegy 6700 milliárd forint, míg ehhez képest az NHP 2. szakaszának év végéig kihelyezendő összege 2000 milliárd forint. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a vállalati hitelkihelyezésben egyértelműen az MNB által nyújtott forrás lesz a legmeghatározóbb tényező. Másrészt a programnak, valamint az Eximbank szintén kedvező feltételek mellett elérhető exportösztönző hitelének is köszönhetően a hitelkínálati oldalon nem lesz korlátja a forráshoz jutásnak” – nyilatkozta Hodina Péter, a K&H Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője.
„Ami tehát idén meghatározza majd a magyarországi vállalatok hitelállományának alakulását, az leginkább a vállalatok részéről érkező igény lesz. Látni kell azonban, hogy akármilyen kedvező forrást biztosítunk is, azok a cégek, amelyek jelenleg felesleges, kihasználatlan kapacitással rendelkeznek, nem fognak bővítésekbe, fejlesztésekbe kezdeni, és ehhez hitelt igényelni. Márpedig a vállalati hitelállomány és a GDP növekmény között igen szoros összefüggés van, hiszen a nettó vállalati hitelfelvételek volumenének 5%-os növekedése a GDP-t mintegy 2 százalékponttal tudja növelni. A hitelezésnek tehát elengedhetetlen szerepe van a gazdaság bővülésében, ez jelenti a növekedés motorját. A vállalati hitelezést tehát az növelheti tartósan, ha az export illetve belföldi piac olyan mértékben tud élénkülni, amely plusz kapacitásokat igényel a vállalkozásoknál” – mondta el Hodina Péter. (A vállalkozásnak ugyanis nem elég túlélnie, fejlődnie is kell.)
„Kedvező tendencia a folytatást illetően, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás tavaly év végén átesett a holtponton, és azóta is bővülést mutat, emellett pedig az ipari termelés is – a szokásos év végi visszaeséstől eltekintve – éves alapon növekedni tudott. Azonban továbbra is mindent meg kell tenni, hogy a folyamat tartós maradjon, amihez elengedhetetlen a belföldi lakossági fogyasztás további élénkülése, valamint új, az Európai Unión kívüli exportpiacok, vevők felkutatása” – hangsúlyozta a szakember.
