A személyi jövedelemadó törvény értelmében a béren kívüli juttatások, és egyes meghatározott juttatások esetében jövedelemnek a juttatás értéke minősül, a kifizetőt terhelő adó alapja pedig ezen jövedelem 1,19-szerese. A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások után a kifizetőnek kell adóznia, vagy is az adót az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. Az ebbe a körbe tartozó juttatásokat a kifizetőnek a juttatás időpontjában kell minősítenie.
Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy az adott juttatást ténylegesen felhasználták-e a céljának megfelelően. A megfizetett adó és egészségügyi hozzájárulás önellenőrzése nem merülhet fel abban az esetben, ha a SZÉP kártyáról a magánszemély által fel nem használt összeget a hitelintézet a munkáltatónak visszautalja. A lejártnak minősülő elektronikus utalványok visszafizetésekor a kifizető által megfizetett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás nem igényelhető vissza. Abban az esetben sincs lehetőség az önellenőrzésre és a megfizetett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás visszaigénylésére, ha a munkáltató korábban a 71.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott értékhatárt meghaladóan egyes meghatározott juttatásnak minősülő támogatást juttatott.
Könyvelési szempontból
A visszaérkező összeg nem befolyásolja a 2012-es év juttatásokhoz kapcsolódó adózását. Lejárt, a munkáltatónak (jogutódjának) visszautalt összegek a pénzügyi rendezés évében egyéb bevételként könyvelendők a munkáltatónál (jogutódjánál) – tájékoztat a NAV. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (1) bekezdése alapján ugyanis az egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem pedig rendkívüli bevételnek.
Az így visszakapott összeg a korábban személyi jellegű kifizetések között elszámolt, SZÉP kártyával kapcsolatos költségek részbeni visszatérítéseként értelmezhető, tehát azt a fentiek szerint meg kell jeleníteni a munkáltató (jogutód) bevételei között - hangsúlyozza a NAV.
Mi lesz a visszaérkező pénzekkel?
A visszautalt pénz egy összegben minden különleges információ nélkül érkezik a munkáltatókhoz, így alapesetben nem tudja a cég, melyik dolgozójának maradt a kártyáján fel nem használt egyenleg. Ez persze megnehezíti az érintett személyeknek való visszaosztást. A munkáltató megteheti, hogy megpróbálja kinyomozni, hogy kik is az érintett munkatársak, és odaadni valamilyen formában nekik ezt az összeget, vagy a dolgozók kisebb-nagyobb közösségét érintő juttatásban kerül a kapott pénz „újrahasznosításra”, illetve a HR-osztály használja fel saját céljaira, vagy az összeg egyszerűen a cégnél marad bevételként. A Cafeteriatrend felmérése szerint a cégek többsége ez utóbbi megoldást választja, főként, hogy sok esetben elég apró összegről van szó, így nem kívánnak miatta többlet munkát vállalni a cégek.
Így fogadják a szolgáltatókat
Sok kártyahasználót tölthet el bosszúsággal, amikor az egyik kibocsátó kártyájával nem tud fizetni egy-egy elfogadóhelyen, mert ott csak egy másik szolgáltató elektronikus utalványát fogadják el. A szálláshelyek esetén úgy tűnik, alig fogunk az idén nyáron találkozni ezzel a problémával. Míg 2012-ben a válaszadók 65 százalékánál tudtunk mindhárom kibocsátó kártyájával fizetni, addig tavaly és az idei évben mindössze a megkérdezettek 13-14 százalékánál okozhat problémát, hogy pont a mi szolgáltatónk kártyáját nem fogadják el. Ezzel a 80 százalék feletti értékkel úgy tűnik, tetőzik a kibocsátók közti átjárhatóság - ezt mutatja a cafeteriatrend.hu 169 szálláshely megkérdezésével született felmérése.
Több probléma az alszámlák kezelésénél
2012-től a SZÉP kártya mindhárom (szálláshely, szabadidő, vendéglátás) alszámlájáról téríthetjük a szállás költségünket. Ez a lehetőség tavaly óta a fürdők és strandok számára is biztosított – emlékeztet Fata László cafeteria szakértő. A megkérdezett szálláshelyek a tavalyi évhez hasonló 11,8 százalékos mértékben nem fogadják el a vendéglátás alszámlát (ez az érték 2012-ben 14,2% volt) és 29 százalékuknál okoz problémát, ha a szabadidő alszámláról kívánunk náluk költeni. A panziók esetén rosszabb a helyzet ezen a téren, és a tavalyi 42 százalékhoz képest alig mérhető javulás. Idén a megkérdezett panziók 41,6 százaléka nem tud mit kezdeni a szabadidő alszámlán lévő pénzekkel. Bár a 2012. évi 60 százalékhoz képest ez sokkal jobb érték, de idén még okozhat ez kellemetlenséget a felhasználók számára.
