Amikor még aktívak vagyunk, amikor még benne vagyunk a sűrűjében, hajlamosak vagyunk arra, hogy megfeledkezzünk a saját jövőnkről. Az ügyvezetők többsége ugyanis napról-napra él, a cége mindennapos feladataiban veszik el, pedig már ilyenkor sem árt felkészülni az idős korra. A legtöbb cégvezető nem is gondol a nyugdíjas korra, azzal a felkiáltással, hogy ő nem lesz nyugdíjas. „Ennek ellenére elég sok nyugdíjast látunk az utcán, pedig senki sem annak született” – mondta Puskelyné Király Ágnes a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője a Piac & Profit és a BKIK közös rendezvényén.
A cégben keletkező jövedelem azonban sokszor csak komoly adóteherrel vehető ki, ennek elkerülésére olyan megoldást kell találni, amely mérsékelheti ezt a veszteséget. Habár a magyar kkv-k általában nem foglalkoznak vele, a cafeteria az az eszköztár, amelyet a legkisebb cégek ugyanúgy hasznosíthatnak, mint a multik. Cafeteria néven az összes olyan béren kívüli juttatást nevezzük, amelyet a munkabéren felül, nem készpénzben nyújt a munkáltató. (Itt olvashat az aktuális cafeteria szabályokról.)
Adómentes juttatások
Ami ezekben közös, hogy sem a munkavállaló, sem a munkáltató részére nincs adóterhe. Ide tartozik többek között a hiteltörlesztési hozzájárulás, bölcsődei gondozás, távolsági bérlet, egészség-és életbiztosítás, teljes életre szóló biztosítás.
Kedvezményes, 35,7 % közterhű juttatások évi 500 ezer forint értékig
Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya, iskolakezdési utalvány,Önkéntes nyugdíjpénztár, helyi bérlet, munkahelyi étkeztetés, stb.
Egyes meghatározott juttatások, 51,17 százalékos közteherrel
Ebbe a kategóriába bármi bekerülhet, ami áru, vagy szolgáltatás. Adózási szempontból ide kerülnek azok a juttatások, amelyek magasabb összegűek, mint a törvényben megszabott cafeteria értékhatár. Ide tartozik az ajándékutalvány, 10.150 forint értékben, évente legfeljebb háromszor.
Ugyanakkor a sportbelépőket, a kockázati élet és egészségbiztosításokat, vagy a teljes életre szóló biztosítást azonban ugyanúgy igénybe veheti a cégvezető is. Az igazi kakukktojás az önkéntes pénztári támogatás, amely ugyan adóköteles (33,54 %) ám ebből 20 százalék, legfeljebb 150 ezer forint visszaigényelhető, így rendkívül kedvezően adható nem munkaviszonyban álló cégtulajdonosok számára is.
Habár a juttatások értékhatárai miatt nagyobb összegek így nem vehetőek fel, sok esetben megoldást jelenthet az adómentes, vagy kedvezményes adózású elemek igénybevétele. 100 ezer forint kifizetésnél ugyanis, ha a cégvezető munkabérként veszi fel, nettó 50 973 forintot kap kézhez, osztalékként 63 ezer forintot, az 51,17 százalékos cafeteriaelemmel 66 151 forintot, a 35,7 százalékos elemmel 73 692 forintot, míg az adományként nyújtott önkéntes pénztári támogatásként 86 460 forintot kap kézhez. „Nem mindegy tehát, mennyit takarítunk meg” – hangsúlyozta Puskelyné Király Ágnes. (Itt talál további részleteket.)
