Célzott tehercsökkentés, kérdéses eredmény

Hatástalan maradhat a járulékcsökkentő csomag, ha nem lesz visszafogott mértékű a bruttó minimálbér és szakmunkás-bérminimum jövő évi emelése, figyelmeztetett a hét elején a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében kedden benyújtott törvénycsomag a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők alkalmazását ösztönzi, s ettől reméli a foglalkoztatottság javulását.

Az élőmunkára rakódó terhek csökkentését célozza az a törvényjavaslat, amelyet kedden - a kisadózó vállalkozások tételes adójáról, valamint a kisvállalati adóról szóló javaslattal együtt - nyújtott be a parlamentnek Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok foglalkoztatását támogató javaslatok mellett a törvénytervezet a kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó elképzeléseket is tartalmaz. A munkát terhelő járulékok mérséklése Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a kedvezményezett körben 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést, a kedvezményes adózási formák pedig további 150-200 milliárd forintos kedvezményt jelentenek a vállalkozásoknak.

Öt törvényt módosít a csomag
A törvényjavaslat által módosítani kívánt jogszabályok:
■ A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény
■ Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény
■ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény ■ Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
■ A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
■ A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

A helyettes államtitkár hétfői közlése szerint a munkahelyvédelmi csomag benyújtását követően kezdődik meg a program részleteinek egyeztetése az érdekképviseletekkel, s a módosított törvényeket feltehetően szeptemberben fogadhatja majd el a parlament, így a vállalkozásoknak elegendő idejük lesz ahhoz, hogy döntsenek az esetleges januári változtatásokról. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint azonban nemcsak a járulékcsökkentő csomagról, hanem a jövő évi minimálbérről és bérminimumról, valamint a bérkompenzációról is egyeztetni kell, mert ez a három kérdés szerves egységet képez. A munkaadók a jövő évi tervezett infláció mértékéig, vagyis 4,2 százalékig látják elfogadhatónak a bruttó minimálbér, illetve szakmunkás-bérminimum emelését. Amennyiben ettől eltérő döntés születik, akkor a járulékcsökkentő csomag hatástalan maradhat - figyelmeztetett a VOSZ főtitkára.

Szociális hozzájárulási adókedvezmény

A „T/7955. számú törvényjavaslat a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról" című dokumentumban foglaltak célja, hogy „a foglalkoztatás kedvező irányba haladjon, és ezáltal munkahelymegőrzés és -teremtés valósuljon meg, ezért meghatározott célcsoportok foglalkoztatása esetén csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke".

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott esetén a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után, amennyiben a munkavállalót az adómegállapítási időszak teljes időtartama alatt szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatja. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék.
A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén ugyanilyen mértékű kedvezmény vehető igénybe, és ez abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a munkavállaló betölti a 25., illetve 55. életévét.
A tartósan álláskereső - vagyis a foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott - foglalkoztatott esetén is legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehet igénybe szociális hozzájárulási adókedvezményt a munkáltató, amelynek mértéke a foglalkoztatás első két évében 27, a harmadik évben pedig 14,5 százalék. A kedvezmény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató rendelkezik a tartós álláskeresés tényét bizonyító, az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással.
Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatottak esetén igénybe vehető kedvezmény mértéke megegyezik a tartósan álláskeresők csoportjáéval. A kedvezményt a feltételek fennállását igazoló, a kincstár által kiállított igazolás birtokában érvényesítheti munkáltató.

A szakképzési hozzájárulás is csökkenthető
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosítása nyomán akkor, ha a vállalkozás olyan munkavállalót alkalmaz, aki után az előbbiekben ismertetett szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít, csökkentheti a szakképzési hozzájárulás alapját a munkavállaló bruttó munkabérének összegével, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forinttal. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.

Részmunkaidős foglalkoztatott esetén - akinek a munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt - legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.

Ezek a kedvezmények nem vonhatók össze a Start Plusz, a Start Extra vagy a Start Bónusz kedvezményekkel.

Mikor kell fizetni?
Pénzforgalmi elszámolás esetén az adóalanynak a fizetendő adót nem az ügylet teljesítésekor kell megállapítania, hanem a részére történő fizetés (az ellenérték átvétele, jóváírása) időpontjában. Ide értendő az az eset is, ha az ellenértéket nem megfizetik, hanem az abból származó követelését engedményezi, elengedi az adóalany, vagy az más módon szűnik meg (részletfizetés esetén az adófizetési kötelezettség is a megfizetett részlethez igazodik). Az adófizetési kötelezettség keletkezése ily módon történő halasztásának feltétele, hogy az ügylet teljesítését tanúsító számlán az adóalany a pénzforgalmi elszámolás tényét feltüntesse, vagyis a számla kötelező tartalmi eleme lesz az ügylet pénzforgalmi elszámolás alá tartozására történő egyértelmű utalás. A pénzforgalmi elszámolást választó vállalkozás levonási joga is a pénzforgalom szerint alakul, tehát azt leghamarabb az ellenérték megtérítésének időpontjában gyakorolhatja.

Pénzforgalmi szemléletű adózás

A vállalkozási környezetet kívánja javítani a törvényjavaslatnak az a része, amely - élve a 2010/45/EU-irányelvben biztosított lehetőséggel - választhatóvá tenné az egyéb feltételeknek is megfelelő kisvállalkozások számára a pénzforgalmi elszámolás szerinti adózást. Ennek alkalmazásáról a meghatározott éves árbevételi értékhatárt meg nem haladó, belföldön letelepedett adóalany dönthetne.

A pénzforgalmi rendszer nem alkalmazható párhuzamosan más, az áfa-törvény második részében szabályozott különös rendelkezésekkel, így nem választható, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok szerint jár el, illetve amennyiben a viszonteladókra, nyilvános árverés szervezőjére előírt különös rendelkezéseket alkalmazza. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választására jogosító értékhatárt a javaslat az alanyi adómentesség előírásaival azonosan állapítja meg, s az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 5 millióról 6 millió forintra emeli.

A pénzforgalmi elszámolást főszabály szerint naptári évre lehet választani, de a javaslat lehetővé teszi az év közben adóalannyá váló adózóknak is a pénzforgalmi rendszer év közbeni választását. A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózás első alkalommal 2013. január 1-jétől alkalmazható a javaslat szerint.

Árfolyamveszteség miatti gondok enyhítése

A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) hatályos rendelkezése szerint akkor, ha a társaság veszteség miatt elvesztette a saját tőkéjének jelentős részét, három hónapon belül meg kell hozni és végre kell hajtani a szükséges tulajdonosi döntéseket. A gyakorlatban előfordul, hogy a folyamatos működés során - például árfolyamváltozások miatt - a társaság saját tőkéjének mértéke külön intézkedés nélkül is helyreáll. Ennek alátámasztására szolgálhat a számviteli törvény szerinti közbenső mérleg, amellyel dokumentálni lehet, hogy a külön intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn.

Azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a 2011. és a 2012. üzleti évben, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.

A számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének fordulónapján olyan jelentős árfolyamváltozások alakulhatnak ki, amelyek - a devizában fennálló tételek üzleti év végi átértékelési kötelezettsége miatt - jelentős nem realizált veszteség kimutatását eredményezik, és számos esetben maguk után vonják a Gt. szerinti tőkerendezési kötelezettséget. Tekintettel a rendkívüli mértékű árfolyammozgásokra, a törvényjavaslat - korlátozott időtartamra, 2014. május 31-ég - indokoltnak tartja azok saját tőkére gyakorolt hatásának figyelmen kívül hagyását a Gt. érintett rendelkezéseinek alkalmazásában. Így azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvednek el átmeneti tőkevesztést a 2011. és a 2012. üzleti évben, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett saját tőkéjüket.

Az árfolyamváltozás kedvezőtlen hatásainak enyhítését célozza az árfolyamveszteség elhatárolási lehetőségének forgóeszközhitelekre történő kiterjesztése. Ennek eredményeként a jövőben nemcsak a beruházási jellegű devizahitelek árfolyamveszteségét lehet elhatárolni a későbbi évekre, hanem a devizában fennálló forgóeszközhitelekét is. Az elhatárolás alkalmazása esetén ahhoz céltartalékképzés is kapcsolódik A devizában fennálló forgóeszközhitelek árfolyamveszteségének elhatárolására vonatkozó lehetőséget indokolt már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is biztosítani.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo