Állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme jövő év július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A parlamentben kedden elfogadott trafiktörvény nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol. A repülőterek vámmentes boltjaira és a kistelepülésekre azonban külön szabályozás vonatkozik. A kormány szándéka a dohányfogyasztás visszaszorítása, szakértői vélemények szerint azonban a szigorú kiskereskedelmi szabályozás és a jövedéki adó emelése együttesen a feketepiaci forgalom növekedését okozza.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Hosszas viták előzték meg, de végül szeptember 11-én az Országgyűlés fideszes javaslatra - 244 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett - hagyta jóvá azt a jogszabályt, amely alapján a jövő év közepétől csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni. Szigorodik majd a 18 éven aluliak védelme is, dohányterméket nemhogy nekik, hanem már a jelenlétükben sem lehet értékesíteni.
A törvényhez az utolsó pillanatokban benyújtott módosító indítványok egyike alapján a koncessziós pályázatokat a tervezettel ellentétben már midén november 15-éig ki kell írni az összes magyarországi településen. A jogszabály értelmében jövő júliustól már csak az új rendszerben lehet majd dohányterméket árusítani. A kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió.
Már csak a Nemzeti Dohányboltban lesz kapható
A törvény ugyanakkor a kétezresnél kisebb településeken lehetővé teszi, hogy ne dohányboltban, hanem más üzletben, de elkülönített helyen áruljanak dohánytermékeket. Erre ad lehetőséget akkor is, ha a nyilvános pályázat eredménytelen, ekkor a dohánytermékeket egy százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit részvénytársaság kínálhatja, akár mozgóboltban. Az indoklás szerint erre a kistelepüléseken lehet szükség. A koncessziós pályázatok kiírására, elbírálására és a szerződés megkötésére - szintén a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány eredményeként - a nemzetgazdasági helyett a fejlesztési miniszter jogosult. A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról a szerződés rendelkezik.
Hogyan kell védeni a nemdohányzókat? - Hamarosan megtudjuk
Folytatódnak a nemdohányzók védelmében hozott intézkedések, hamarosan egy külön végrehajtási rendeletben pontosan meghatározzák a dohányzásra kijelölt helyet jelölő, illetve a dohányzást tiltó táblák pontos méretét és feliratát is. A jelenlegi szabályozás úgy fogalmaz, hogy ezek a feliratok legyenek "jól láthatóak, jól olvashatóak". Most a nemdohányzók védelméről szóló törvénnyel kapcsolatban készülő végrehajtási rendeletben, amelyet várhatóan heteken belül elfogadnak, pontosan meghatározzák a jelzések feliratát és méretét, amelyeket egy egyéves türelmi időn belül mindenhol alkalmazni kell.
A dohánytermék-értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket és a - legalább három hónapja igazoltan - álláskeresőket, illetve az őket foglalkoztató gazdasági társaságokat. Az értékesítési jogot húsz évre lehet elnyerni, de a korábbi tervekkel szemben akkor sem örökölhető, ha egyéni vállalkozóé. Egy valakinek legfeljebb öt koncessziós szerződése lehet hatályban, ám azokon a településeken, ahol egynél több dohánybolt van, senki sem birtokolhatja azok több mint kétharmadát. Nem adható ki az engedély, ha a kérelmezővel szemben a megelőző öt évben az adóhatóság egymillió forintnál nagyobb adó- vagy vámbírságot szabott ki, illetve ha harminc napon túli köz- vagy adótartozása van.
A jogszabály alapján a vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut. A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő az engedélyben foglaltaktól eltér, megsérti a trafiktörvényt, nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak, vagy hamis adatot tüntet fel. A vámhatóság több okból is visszavonhatja a kereskedő engedélyét, így például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat.
Nem lesz ez így jó....
Az elfogadott trafiktörvény várhatóan nem váltja be a hozzáfűzött reményeket - közölte a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSz). Ugyanakkor az egy kézben lévő koncessziós jogok számának csökkentéséről és a mozgóboltok bevezetéséről szóló módosítások elfogadását előremutatónak tekinti a DBMSz. A szövetség felhívja a jogalkotók figyelmét arra, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem átalakítása egy olyan piaci környezetben történik, ahol a jövedéki adó- és az áfa utóbbi egy év alatti emelkedése magasabb volt, mint a korábbi három évben. Ezt tetézi az őszi, újabb jövedéki adóemelés. A szövetség szerint az új törvény 9 hónap alatt a jelenlegi mintegy 40 ezer értékesítési helyet 6-7 ezerre csökkenti, ami tovább növeli a feketepiac térnyerésének kockázatát. A mintának tekintett Ausztriában - a mintegy 6.800 dohánybolttal együtt - összesen körülbelül 44 ezer értékesítési hely létezik. Európa kiskereskedelmi monopóliumot bevezető országaiban mindenütt lehetőség van egyéb termékek árusítására is a dohányboltokban, azok rentábilis működése érdekében. A DBMSz állásfoglalása végül megállapítja: a törvény - jelenlegi tartalmában - továbbra is jelentős feketepiaci, költségvetési és foglalkoztatási kockázatot hordoz magában, így nem szabad elzárkózni a törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatától sem. A parlamentben kedden fogadta el a trafiktörvényt, amely szerint állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme jövő év július 1-jétől, s az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A törvény nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni. A koncessziós pályázatokat az összes magyarországi településen kiírják. A kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A törvény ugyanakkor a kétezresnél kisebb településeken lehetővé teszi, hogy ne dohányboltban, hanem más üzletben, de elkülönített helyen áruljanak dohánytermékeket. Erre ad lehetőséget akkor is, ha a nyilvános pályázat eredménytelen, ekkor a dohánytermékeket egy százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit részvénytársaság kínálhatja, akár mozgóboltban. Az indoklás szerint erre a kistelepüléseken lehet szükség.
Az árusító helyeken mindössze a Nemzeti Dohánybolt feliratot, valamint a televízióból ismert tizennyolcas karikát lehet és kell feltüntetni, ellenben nem jeleníthető meg dohánytermékekre, illetve a dohányzásra utaló kép. Újdonság, hogy a törvény nemcsak a fiatalkorúak kiszolgálását tiltja, hanem azt is, hogy amíg 18 éven aluli az üzletben tartózkodik, addig bárkinek dohányterméket adjanak el. A zárószavazás előtt elfogadott módosítás alapján a repülőtéri vámmentes boltokban továbbra is árulhatnak dohánytermékeket.
A törvényjavaslat indoklása közegészségügyi okokkal és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával magyarázta a változásokat. Eszerint a fiatalkorúak most szinte minden utcasarkon hozzájuthatnak a dohánytermékekhez, mivel az élelmiszerboltokban gyakran kiszolgálják őket cigarettával, ugyanis az ellenőrzés és a bírság kockázata "kezelhető". Ezen változtathat a kormánypártok várakozása szerint, hogy az ellenőrzéseknek ezután sokkal kevesebb elárusító helyre kell korlátozódniuk. A dohányboltokban semmilyen más terméket nem szabad forgalmazni, azért, hogy ez így is maradjon, a jogszabály törölte a kormány ezzel kapcsolatos rendeletalkotási jogát.
Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a trafiktörvény és a tervezett jövedékiadó-emelés sokkolja a magyar dohánypiac szereplőit - ezt a véleményt eltérő hangsúllyal ugyan, de minden dohánygyártó megfogalmazta Magyarországon. Tavaly a cigaretta forgalmazásból 380 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, ezt kívánja most a kormány növelni úgy, hogy közben 600 millió szál cigaretta kiesésével számolnak. Az ágazati szereplők szerint a jövedéki adóemelés és a trafiktörvény együttes hatására drasztikusan megdráguló dohánytermékek miatt akár duplájára is nőhet a feketepiaci értékesítés és csempészés volumene, ami akár százmilliárdos nagyságrendű jövedéki adó- és áfa bevételkiesést is okozhat a költségvetésben.
