Csak profiknak

Világszinten is igen jelentős bővülés várható a szolgáltató központok piacán, a szektor globális fejlődéséből pedig egyértelműen profitál majd Magyarország és a hazai kis- és középvállalkozások is. Akár beszállítóként, akár a szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfélként nyerhetnek a növekedésből.

Fotó: Pixabay

Szolgáltató központok (shared service center – ssc) már a kétezres évek eleje óta léteznek Magyarországon, csak az utóbbi időben kaptak nagyobb publicitást. Nem csoda, hiszen míg a legtöbb ágazatban leépítésekről vagy jobb esetben is csak stagnálásról tudnak beszámolni a statisztikák, addig a szolgáltató központokban foglalkoztatott dolgozók száma folyamatosan bővül.

Töretlen fejlődés

A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) legfrissebb becslése szerint összesen mintegy 25 ezer főt foglalkoztatnak hazánkban a szolgáltató központok. Tóth Vazul, a Deloitte Magyarország üzletviteli tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója azonban ennél is többre becsüli a számukat. Szerinte a szektor mérete 30-40 ezer fő körül van, és két-három éven belül elérhetjük az 50 ezres határt.

A fejlődés töretlen, hiszen a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) jelenleg is számos olyan projektet kezel, amely ssc-k magyarországi megnyitásával vagy bővítésével kapcsolatos – hangzott el egy konferencián szeptember végén. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerint, ha a 25 projekt sikeres lesz, 7000 új munkahely jöhet létre.

Az ssc-k egyes vállalaton belüli tevékenységeket összehangolnak, és földrajzilag is egy helyre szerveznek, egy központból szolgálva ki a több országban működő leányvállalatokat. Bár a szolgáltató központok kezdetben szinte szinonimái voltak az ügyfélszolgálati call centereknek, illetve a kizárólag tranzakcionális típusú pénzügyi folyamatok kiszolgálását végző központoknak, mára feladataik sokkal szofisztikáltabbá és összetettebbé váltak. Az idő múlásával a bővítés új folyamatok és szolgáltatások kiszervezését is jelenti: a hazánkban jelen lévő cégek már humánerőforrás-, komplex pénzügyi, IT- vagy marketingfeladatokat is támogatnak magyarországi szolgáltató központokból, vagyis magasabb hozzáadott értékű tevékenységek ellátására is képesek.

– A folyamat néhány évvel ezelőtt kezdődött. 2010-től az úgynevezett első generációs, döntően egy-egy funkciót ellátó központok aránya folyamatosan csökken, míg a többfunkciós második generációsoké és multifunkcionális globális üzleti központoké egyre jobban növekszik – mutatott rá Seregdy Tamás, az Ersnt & Young Üzleti Tanácsadási Szolgáltatások Üzletágának igazgatója.

A multifunkcionális szolgáltató központ előnyei közé tartozik, hogy az ilyen rendszerben működő cégek egyszerre számos területen képesek szolgáltatásokat nyújtani, globális a lefedettségük, valamint nagy hangsúlyt fektetnek az innovációra.

Kisebbek is elkezdhetik

A hazánkba települő szolgáltató központok egy része csak az anyavállalatot szolgálja ki, míg mások számos partnerrel működnek együtt. Ám mindkét esetben egyre jellemzőbb, hogy magyar cégek termékeit és szolgáltatásait veszik igénybe működésükhöz.

– IT, HR, toborzás, beszállítói és szolgáltatási tevékenységek – sorolta Pintér Mónika, a DLM Consulting Group partnere a kapcsolódási pontokat a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a szolgáltató központok között. – A toborzást szinte minden esetben kiszervezik az ssc-k, de egyéb szolgáltatások terén, mint az IT-feladatok vagy az irodabérlés is magyar cégekhez fordulnak.

A beszállítói-szolgáltatói körbe azonban egyáltalán nem egyszerű bekerülni. A legnagyobb problémát általában az jelenti, hogy a magyar kkv-knak nincs tapasztalatuk a multinacionális cégek kultúrája terén. Azok a cégek boldogulnak könnyebben a szolgáltató központokkal, ahol a cégvezetők a multivilágból jönnek, ismerik azt a környezetet és az ott érvényes játékszabályokat – tette hozzá a szakértő.

Bár a szolgáltató központok méretüknél fogva a nagyvállalati kör kiszolgálására jöttek létre, egyes szolgáltatások akár a közepes vállalatok számára is elérhetők.

Mit szervezzünk ki?
A kiszervezés (outsourcing) az elmúlt évek egyik sokat hangoztatott, de keveset magyarázott üzletvezetési fogalma. Persze, azt értjük belőle, hogy valamivel nem nekünk kell foglalkozni a cég számos teendője közül, és több időnk marad a kulcstevékenységekre. De mit csinál az, akinek kiadunk egy adott területet?
– El tudom képzelni, hogy nagyobb kkv-k szolgáltató központba szervezzék ki az IT-feladataikat vagy akár a könyvelésüket – vélekedett Pintér, aki azonban azt is hozzátette, hogy azért ez ma még egyáltalán nem jellemző.

– Pedig kifejezetten a kisebb cégeknek jelentene lehetőséget például az energetikai feladatok kiszervezése, ahol egy külső szakember jelentős megtakarítást is elérhet a fogyasztásban és az energiára fordított kiadásokban – mondta Tengeri Attila, a Dome Energy üzletágvezetője. Az ssc-k tevékenységi köreinek változásával azonban egyáltalán nem lehetetlen, hogy a jövőben e vállalkozásméret számára is versenyképessé válnak a kínált szolgáltatások.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo