A Munka törvénykönyve szerint egy kivételtől eltekintve (ha azonos munkáltatónál létesülne a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,) – nem tiltja a munkaviszony melletti további munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (tipikusan megbízási jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszony stb.) létesítését, azonban az általános magatartási követelmények részeként megjelenő együttműködési kötelezettségből fakadóan a munkavállaló köteles bejelenteni a további jogviszony létesítésére irányuló szándékát a munkáltató felé.
A munka törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!
A munka törvénykönyvének rendelkezése szerint a munkáltató és a munkavállaló kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti – figyelmeztet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának írása együttműködő partnerünk, az Adó Online oldalán.
Ezért ajánlott a terveinket még azelőtt egyeztetni a munkáltatóval mielőtt a további jogviszony létesítésére irányuló szerződést aláírnánk, mert az is előfordulhat, hogy a munkáltató megtiltja, illetőleg más módon korlátozni kívánja a további jogviszony létesítését, ha úgy véli, hogy a munkavállaló fenyegeti jogos gazdasági érdekeit.
A munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése a legmarkánsabban akkor jelenik meg, amikor a munkavállalónak olyan vállalkozásban van valamilyen érdekeltsége, amely tevékenységi körénél, piaci pozíciójánál fogva veszélyeztetheti a munkáltatónak a gazdasági versenyben elfoglalt helyzetét vagy egyéb módon hátrányt okozhat neki.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme érdekében az Mt. a vezető állású munkavállaló pozíciójához a fent leírtaknál lényegesen szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat társít. Az Mt. hatályos rendelkezései szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint annak közvetlen irányítása alatt álló, a helyettesítésére feljogosított munkavállaló. A szabályozás lehetővé teszi, hogy bármely munkavállalót munkaszerződésében vezető állásúnak minősítsen a munkáltató, ehhez azonban a következő feltételek teljesülése szükséges: a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér
A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Továbbá nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben; nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet; továbbá köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.
A cikk teljes formában itt olvasható!
