A nyitott terű irodák az 1950-es években kezdtek elterjedni, és gyorsan népszerűek lettek világszerte.  

A szakemberek megállapításait a Channel 4 brit kereskedelmi csatorna The Secret Life of Buildings (Az épületek titkos élete) című műsorában ismertették. A tévéműsorban bemutattak egy vizsgálatot Tom Dyckhoff műsorvezető, építészkritikus bevonásával, akinek egy speciális sapka segítségével mérték agyhullámait, amint egy nyíltterű irodában dolgozott. Nagyfokú zaklatottságot tapasztaltak nála a szakemberek.

Jack Lewis, a vizsgálatot vezető neurológus elmondta, a nyitott terű irodákat azzal az elgondolással tervezték, hogy az emberek könnyen mozoghassanak és szabadon kommunikálhassanak egymással a kreatív gondolkodás és jó problémamegoldás érdekében. Ám ez a gyakorlatban másként működik, mert ha munka közben a háttérben megszólal egy telefon, már oda a koncentráció. A modern irodákban nem lehetséges az asztalok és falak személyes díszítése, ami szintén nem segíti munkavégzőket.

Craig Knight, az Exeteri Egyetem pszichológusa rámutatott arra, javítaná az irodai munka hatékonyságát, ha engedélyeznék a munkatársaknak, hogy személyesebb jellegűvé tegyék munkahelyüket. Az általunk folytatott vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az alkalmazottak jobban teljesítenek olyan közegben, ahol képek, növények veszik körül őket. Ha megengedték számukra, hogy saját tárgyaikkal vegyék körül magukat, közérzetük 32 százalékkal nőtt, hatékonyságuk pedig 15 százalékkal javult - hangoztatta.   Hasonlót tapasztaltak állatkísérletekben amerikai szakemberek. Fred Gage, a San Diegó-i Salk Intézet genetikai laboratóriumának professzora tanulmányaiban összehasonlította a csupasz, tiszta ketrecben tartott egerek agyműködését a jóval serkentőbb környezetben élőkével. "Egy hónap alatt azt tapasztaltuk, hogy a stimuláló környezetben tartott egerek agya 15 százalékkal növekedett" - mondta a professzor.