Egyre kevesebb a cég, de nem kell aggódni

Januárban biztossá vált, hogy a cégtörlések rendkívül magas, 60 százalék körüli növekedése nem átmeneti jelenség, hanem trendszerű változás, amely egyaránt tükrözi a piac megtisztulását a nem működő cégektől és a válság működő cégekre gyakorolt káros hatását. Eközben csökken az új cégalapítások száma, ami az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint inkább kedvező jelenség.

Januárban 2401 cég szűnt meg Magyarországon, 61 százalékkal több, mint amennyit a megelőző év azonos időszakában töröltek a cégbíróságok. „Az elképesztő ütemű növekedés egy tartósnak bizonyuló tendencia része, hiszen az elmúlt három hónapban összesen 8783, havonta átlagosan tehát 2927 cég megszűnését regisztráltuk, ez pedig 63 százalékos növekedés a tavaly januárral végződő háromhavi átlaghoz képest” – mondta Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

A válság alatt a jelek szerint megtisztul a magyar gazdaság

A szakértők általában nem minősítik önmagában negatív jelenségnek a cégek megszűnését, hiszen a magyar gazdaságban a vállalkozások nagy száma egészségtelenül szétaprózódott tőkeszerkezetet mutat. A megszűnések ilyen mértékű növekedésénél azonban már érdemes a cégek életpályáját komolyabb elemzés alá vonni. A tendenciát előrevetítve ugyanis az adódik, hogy idén akár 45 ezer céget is törölhetnek, ami az összes bejegyzett társas vállalkozás 7 százaléka. „Ennek csak egy része magyarázható az egészséges megtisztulással, a már korábban magára hagyott, kiürített vállalkozások megszűnésével. A bezáró cégek egy része ugyanakkor a jelenlegi rossz gazdálkodási környezet kárvallottja lehet” – vélte az igazgató.

Tóth Tamás nem aggódik amiatt, hogy az elmúlt három hónapban folyamatosan csökkent a működő cégek száma. Az utóbbi egy-két évben néha előfordult, hogy egyik hónapról a másikra csökkenjen a cégek száma, de a három hónap alatt bekövetkezett 3200-as csökkenés már tendenciát jelez. Tóth Tamás szerint a jelenség egyszerre köszönhető a válság tisztító hatásának és a cégalapítás szigorításának. „A cégek számának korábbi növekedése egy recessziós időszakban nem volt kedvező jelenség: sokkal inkább arra vallott, hogy a végtelenül leegyszerűsített cégalapítás miatt számos üzleti stratégiát nélkülöző kényszervállalkozás indulhatott” – véli az igazgató.

Márpedig a működő cégek számának csökkenése részben abból adódik, hogy tavaly április óta egyszer sem érte el a háromezret a cégalapítások száma, holott régebben havonta átlagosan négyezer új céget is bejegyeztek Magyarországon. Ez az Opten szerint azt mutatja, hogy a komolyabb ellenőrzés képes elejét venni a cégvezetéstől eltiltottak újabb és újabb próbálkozásainak.

Januárban tovább csökkent a felszámolások és a végelszámolások száma. Előbbiből 1554-et, utóbbiból 1106-ot tettek közzé a cégbíróságok, ami jelentős visszaesés a 2012 első felében megszokott havi két-három ezres értékekkel szemben. A jelenség nem a gazdasági folyamatok alakulását tükrözi, hanem a cégtörvény tavalyi módosításának következménye, amely megszüntette a hatóságok által indítható – gyakran felszámolásba átforduló – kényszer-végelszámolásokat. A kényszer-végelszámolás helyét az egyszerűbb kényszertörlés vette át, amiből viszont csak akkor lesz felszámolás, ha az adós cég vagyona legalább a felszámolás költségeit fedezi.

Bevált az adóregisztráció
A cégalapítás feltételeinek szigorítását jelenti az év elején bevezetett adóregisztrációs eljárás, amelynek segítségével az adóhatóság azokat akarja kiszűrni az üzleti világból, akik korábban visszaéltek az egyszerű és gyors cégalapítás lehetőségeivel. Az adóhatóság tapasztalatai szerint a regisztráció módszere beváltotta az elképzeléseket. Háromnegyed év alatt 700 esetben tagadta meg az adóhatóság az adószám kiadását, új cég piacra lépését. Akkor kerül sor ilyen eljárásra, amikor a kérelmező személyéről kiderül, hogy egy korábban köztartozással megszűnt cégben vezető tisztségviselőként működött közre. Ilyen eset például, ha a korlátolt felelősségű társaságban vagy a zártkörűen működő részvénytársaságban az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező tag volt. Az adóhatóság döntéseinek megalapozottságát bizonyítja, hogy az elmarasztaltak többsége elfogadta, mindössze 37 esetben éltek a fellebbezés lehetőségével.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo