Eldőlt: újabb napra fizethetnek munka nélkül a munkáltatók

Megszavazta a Parlament a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását. A munkavállalók örülnek, a munkáltatóknak viszont egy újabb napot jelent, amikor munka nélkül fizetnek bért, illetve szükség esetén 100 százalékos bérpótlékot.

Az Országgyűlés kedden a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét.  

A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát. Két független képviselő, Fodor Gábor (Liberálisok) és Szabó Szabolcs (Együtt) tartózkodott. A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amelyek hétköznapra esnek, illetve eshetnek: január 1-je, március 15-e, nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23., november 1-je, december 25-e és 26-a.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint a Húsvét előtti péntek munkaszüneti nappá nyilvánítása az "értékek és érdekek találkozása", a munkáltatói szervezetek (a VOSZ és az MGYOSZ) viszont már a javaslat beterjesztésekor jelezték aggályaikat. Ez érthető is, hiszen az újabb munkaszüneti nap a munkáltatóknak azt jelenti, hogy újabb napra kell munkavégzés nélkül bért fizetniük, sőt, a munkaszüneti napon dolgozóknak 100 százalékos bérpótlék jár.

A törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, illetve külföldön történő munkavégzés során történik. E csoportba tartoznak az egészségügyi dolgozók mellett például a biztonsági őrök, vagy a vendéglátásban dolgozók - írja az Adózóna.hu összegzése.

Kép:Fotolia

Ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá húsvét- és a pünkösdvasárnap a munkaidő-beosztásra nem a vasárnapra, hanem a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkaszüneti napi munkavégzésért minden esetben száz százalékos bérpótlék jár a Munka törvénykönyve (Mt.) szerint, de még akkor is fizethet a munkáltató, ha nem is kell dolgoznia az alkalmazottaknak.

Órabéres munkavállalóknak – akár dolgoztak a munkaszüneti napon, akár nem – meg kell fizetni a távolléti díjat a munkaszüneti napra, akkor, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik (nagypéntek esetében ez mindig így van). Ennek oka, hogy a munkaidőkeret meghatározásánál a munkaszüneti napokat nem számítja a munkáltató, így a munkavállalót az adott hónapban kevesebb órában lehet foglalkoztatni. Vagyis az órabéres munkavállalónak „kiesik” egy munkanap, és csupán ezért részesülne az adott hónapban kevesebb munkabérben.

 

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo