Elmegy vagy fizet?

Szeptember 11-től bírsággal számolhatnak azok a cégek, amelyek nem jelennek meg személyesen a békéltető testületi meghallgatáson. Nincs kivétel, nincs mérlegelés – így rendelkezik mostantól a Fogyasztóvédelmi törvény. A budapesti Testület a bírósági szakasz előtti megegyezések növekedését várja a változástól.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hatékonyabban tölti majd be célját a békéltető testületi eljárás a Fogyasztóvédelmi törvény 2015. szeptember 11-től hatályos módosítása miatt a Budapesti Békéltető Testület képviselői szerint.  A fogyasztó ugyanis a meghallgatáson szemtől-szemben találkozik azzal a vállalkozással, amely lehet korábban szóba sem állt vele és minden próbálkozása kudarcba fulladt a békés megoldásra. Ezzel várhatóan jelentősen megnő az amúgy is nagy számban előforduló egyezségek aránya, és az eljáró tanácsok segítségével a felek ingyenesen és gyorsan, a bíróságot kihagyva rendezik vitás ügyüket. (Egy ideje bizonyos esetekben a kkv-k is fogyasztónak minősülnek és megjelenhetnek panaszosként is a békéltető testületek előtt.)

Kép:Wikipedia

Elmegy vagy fizet

Eddig a vállalkozások csak és kizárólag válasziratot voltak kötelesek megküldeni a Budapesti Békéltető Testület számára, amelyben tájékoztatták a Testületet többek közt arról, jogos-e szerintük a fogyasztó kérelme, emellett pedig milyen bizonyítékok szólnak és élnek-e egyezségi ajánlattal.

Ha ezt a cég megsértette, ugyan a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított, de a mikro-, kis- és középvállalkozások esetében ennek nem sok foganatja volt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) 12/A. § (1) bekezdése alapján ugyanis első jogsértésnél bírság helyett csupán figyelmeztetés intézkedést kaptak. Ez pedig egyáltalán nem érdekelte a tapasztalatok szerint például a termékbemutatós vagy akár a fogyasztói csoportszervező cégeket, amelyek az érintett formában működnek általában – mondta el Dr. Kolyvek Antónia, a Budapesti Békéltető Testület kommunikációs vezetője.

Szigorodik a vállalkozások tájékoztatási kötelezettsége
A vállalkozások mindemellett kötelesek tájékoztatni a fogyasztót vita esetén a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testülethez való fordulás lehetőségéről, és a testület elérhetőségéről. Ezt a tájékoztatást világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni. Az információt internetes honlappal rendelkező cég esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, ÁSZF hiányában pedig külön formanyomtatványon kell megadni. Üzlettel rendelkező vállalkozásnál a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan az üzletben szükséges rendelkezésre bocsátani. Amennyiben a vállalkozás pedig a fogyasztó panaszát elutasítja, úgy köteles írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Egyúttal a hatóság vagy a lakóhely szerinti békéltető testület elérhetőségeit is meg kell adnia, és arról szintén tájékoztatnia kell már előzetesen, hogy a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást.
A törvénymódosítással új időszámítás kezdődik a magyar alternatív vitarendezés történetében – mondta Kolyvek Antónia. Az új előírásoknak köszönhetően módosul mind a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.), mind pedig a Kkvtv. E szerint a vállalkozások kötelesek együttműködni a Budapesti Békéltető Testülettel, és már nemcsak érdemi válasziratot kell benyújtaniuk az eljárásban, hanem olyan személy részvételét kell biztosítania a cégnek, akit arra is feljogosított, hogy a személyes meghallgatáson egyezséget kössön a fogyasztóval. Amennyiben nem az ügyvezető, cégvezető jelenik meg, akkor megfelelő felhatalmazással ellátott kollégát kell delegálnia a meghallgatásra.

A személyes megjelenés abban az esetben kötelező, ha a cég székhelye, telephelye  a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve. (A fogyasztónak bármelyik területi testületnél joga van beadni a panaszát.) Amennyiben a cég székhelye máshol található, akkor a személyes megjelenés nem kötelező, az együttműködés viszont igen. Ez ilyenkor a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

A fentiek bármelyikét megsértő vállalkozással szemben fogyasztóvédelmi eljárás indul és a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben köteles bírságot kiszabni és ettől még akkor sem tekinthet el, ha esetleg mikro-, kis- és középvállalkozásról van szó. A cégek utóbbi csoportjának 15.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő bírsággal, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nem minősülő vállalkozásoknak pedig 15.000 Ft-tól akár 500 millió forinti terjedő bírsággal kell számolniuk.

Online vita esetén is van megoldás
Internetes vásárlásnál, ha magyar fogyasztó rendel másik uniós államban lévő cégtől, vagy egy magyar vállalkozás szolgáltatását veszi igénybe online egy eltérő tagállambeli fogyasztó, egyedül a Budapesti Békéltető Testület dönthet a vitájukban. Így hatékonyabb online vitarendezés áll rendelkezésre. Erre nagy szükség is van, hiszen már egy 2013-as felmérés azt mutatta, hogy három és fél millió magyar fogyasztó vásárolt az internetről, több mint tíz százalék pedig szeretett volna elállni a korábban megkötött szerződéstől.
A 2015. szeptember 11-től életbe lépő új előírások alapján a békéltető testületek naprakész, az eljárásra vonatkozó, és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtetnek. Sőt, a fogyasztók online is benyújthatják kérelmüket és annak mellékleteit.
Mindkét félnek megéri

A megjelenési kötelezettség egyébként nem egyedi elvárás, egy 2011-es uniós irányelv is rögzíti, hogy a lehető legnagyobb mértékben kötelezni kell a cégeket a békéltető testületekkel való együttműködésre – hangsúlyozta Kóródy Dávid, a Budapesti Békéltető Testület hivatalvezetője. Hollandiában például már évek óta így működik az eljárás, de az MNB mellett működő pénzügyi békéltető testület előtt is évek óta kötelező a megjelenés.

Már a mostani számok alapján is a Budapesti Békéltető Testület eljárásának eredményeként az ügyek közel 40%-a egyezséggel zárul és az egyébként nem kötelező ajánlások közel 80 %-át önként teljesítik a cégek. Várhatóan az egyezségek száma meg fogja haladni a lezárt ügyek felét – mondta el a kommunikációs vezető.

Bár a cégek számára sok esetben jelentős időráfordítást igényelhet ez a fajta vitarendezési eljárás, a szakemberek hangsúlyozzák, mindkét fél – fogyasztó és eladó is – jobban jár, ha sikerül elkerülni, hogy bíróságra jusson az ügy. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a vitarendezés akkor lehet sikeres, ha mindkét fél hajlandó engedni valamennyit saját álláspontjából. Szerencsére a cégek is egyre inkább látják, hogy megéri egyezkedniük, olyannyira, hogy a tapasztalatok szerint sok esetben még akkor is hajlandóak valamennyire engedni a fogyasztói igényeknek, ha jogszabály szerint erre semmi nem kötelezné őket. A fogyasztó elégedettsége ugyanis hosszú távon mindenképpen megéri.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo