Jövőre százmilliárd dollár lehet az egészségturizmus világpiaca, írja a Népszabadság szakértői becslésre hivatkozva. Románia már jelezte, hogy a 2013-ban életbe lépő EU-irányelv révén ebből szeretne minél nagyobb szeletet kanyarítani magának. Elena Udrea, Románia fejlesztési és idegenforgalmi minisztere bizakodó: szerinte így 2015-re megkétszereződhet a romániai gyógyturizmus, amely ágazat bevételei tavaly elérték a 250 millió eurót. Cseke Attila egészségügyi miniszter is úgy látja, hogy az európai gyógyvízforrások egynegyedével rendelkező Románia valóban az egyik nyertese lehet az uniós irányelvnek, ha az alacsony áron kínált, magas színvonalú ellátáshoz megfelelő infrastruktúrát is hozzá tud rendelni.
A magyarországi gyógyfürdők szintén profitálhatnak az egészségügy liberalizációjából, bár Dr. Kincses Gyula és Varga Eszter, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet munkatársai szerint az irányelv életbelépéséből fakadó lehetőségek rövid távon nem fogják elérni a turisztikai szakemberek várakozásait. Két területen azonban mindenképp lehet azonnali pozitív hatása: forgalomnövekedés várható azoknak az ambuláns szolgáltatásoknak a piacán, ahol a szolgáltatás nálunk olcsó, és az igénybevételéhez egyéb turisztikai szolgáltatások is kapcsolhatók.
Tipikusan ilyen a gyógyfürdő szolgáltatás, illetve egyes kúraszerű – gyógyüdülés jellegű – rehabilitációs ellátások, írja a szerzőpáros tanulmányában. (Az aktív hatvanasoktól várják egyébként is a turizmus fellendítését.) A határmenti forgalom – különösen a nyugati határ mentén – is erősödhet. A direktíva szerint ugyanis, ha egy országban – például Ausztriában – a nem szerződött szolgáltatóknál igénybevett ellátás után is jár részleges visszatérítés, akkor ugyanilyen feltételek mellett jár a jogosultaknak a külföldi nem szerződött szolgáltatónál igénybevett ellátás is, míg ha egy állam – jelen pillanatban ilyen Magyarország – semmilyen mértékben nem téríti meg a hazai magánpiacon igénybevett ellátásokat, akkor polgárai a külföldön ilyen módon igénybevett ellátás után sem kapnak visszatérítést.
Az egészségturizmus felívelő piac Európában és megnőtt a külföldi orvosi kezelések iránt is a kereslet. Az Europ Assistance szerint az EU-polgárok 65 százaléka fontolóra veszi a külföldi orvosi kezelést. A döntésben a minőség és az ár játszik főszerepet.
– A páciensek eredményeket fognak elvárni egy egészségmegőrzésre irányuló üdüléstől – mondta el Alfred Hackl, a sárvári Spirit Hotel Thermal Spa vezérigazgatója az Európai Turizmus Konferencián, amelyet májusban tartottak Budapesten. A szakember beszélt arról is, hogy jelenleg hiányoznak az EU-n belül az egységes standardok és szabályozások, amelyek összehasonlíthatóvá tennék az egyes országokban kínált kúrákat, szolgáltatásokat.
