Az elhatárolások fontosak. Eredménynövelő és -csökkentő hatásuk is lehet attól függően, hogy melyik évben számoljuk el őket - írta Héhn Miklós az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében, ahol az aktív időbeli elhatárolódásokkal kapcsolatos tudnivalókat veszi sorra.
A számviteli alapelvek és az elhatárolás
Az összemérés elve
Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
Időbeli elhatárolás elve
Az olyan gazdasági események kihatásait jelenti, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek. Az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapidőszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Az időbeli elhatárolás elve elsősorban az eredmény meghatározásában, és az azt megalapozó könyvvezetésben érvényesül.
Tehát az időbeli elhatárolás értelme, hogy a több évet érintő gazdasági műveletek eredményt befolyásoló hatása az egyes évek között arányosan legyen elosztva. Elhatárolhatóak a költségek, a bevételek és a ráfordítások.
Az aktív időbeli elhatárolás szabályai és könyvelése
aktiv idobeli elhatrolas fogalmaA számviteli törvény alapján aktív időbeli elhatárolás a mérleg fordulónapja előtt felmerülő olyan kiadás, amely költségként, (halasztott) ráfordításként csak a mérleg fordulónapja utáni időszakra számolható el, illetve olyan járó bevétel (árbevétel, kamat-és egyéb bevétel), amely csak a mérleg fordulónapja után esedékes, de a mérleggel lezárt időszakra számolandó el.
Aktív időbeli elhatárolás keletkezik, ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél. Az eredménycsökkenésként még el nem számolt összeget kell aktív időbeli elhatárolásként elszámolni. A fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeget az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és időarányosan elszámolni. A diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet is keletkeztethet aktív időbeli elhatárolást, ha a megszerzés évében nem adják el az értékpapírt.
Nézzük kicsit részletesebben! Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni az olyan ár-, kamat- és egyéb -bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de részben, vagy egészben a beszámolóval lezárt üzleti évet illetik meg. Tipikus példa a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás bevételének elhatárolása: ez olyan bevétel, amelynek teljesítése még a tárgyév, de a bizonylat kibocsátása már csak a következő évben teljesül. A tárgyévre járó, de nem a tárgyévben esedékes kapott kamatbevétel az adott kölcsönök, bankbetétek, kamatozó értékpapírok után szintén ilyennek számít. A névérték alatti kibocsátású, névérték alatt vásárolt, nem kamatozó diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözetnek az adott üzleti évre jutó részét addig, amíg az értékpapírt nem értékesítik, nem váltják be, könyvekből ki nem vezetik, szintén aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. Akárcsak a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamattal csökkentett beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetnek a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra jutó arányos részét.
A költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell elszámolni a tárgyévben keletkezett (elszámolt) ráfordításokat, amelyek részben vagy egészben a fordulónapot követő évet terhelik. Ekkor a már elszámolt költségek összegének csökkentésével egyidejűleg képezhető az aktív időbeli elhatárolás. Ilyenek például a termékvásárlás, szolgáltatás igénybe vétele kapcsán felmerült költségek elhatárolása, a következő évet terhelő, de a tárgyévben kifizetett előfizetési díjak, bérleti díjak azon része, ami nem a tárgyévet érintik. Itt kell megemlíteni, a tárgyévben esedékes, de nem a tárgyévre vonatkozó fizetett kamatok, kamat jellegű ráfordítások arányos részét a kapott kölcsönök, hitelek után.
a forgatási céllal vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő részesedések szervezéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben nem aktivált bizományosi díj
vásárolt vételi opció díja, ha jelentős összegű és várhatóan megtérül az értékesítéskor.
Halasztott ráfordítások elszámolása
A halasztott ráfordításokat év közben indokolt könyvelni, az adott események bekövetkeztekor. Év végi teendő viszont nincs vele.
Mint minden elhatárolásnál, figyelni kell rá, hogy év elején, a számla beérkezésekor, vagy kifizetjük a kamatot, vagy oldjuk fel az elhatárolást. Egy rossz elhatárolás, vagy annak nem feloldása sok kárt tud okozni a vállalkozás könyveiben.
