Érdemes, sőt sokszor kell is céltartalékot képezni – Kép: Pixabay

Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előre látható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség – írta Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

A céltartalékok besorolása:

a várható kötelezettségekre,

a jövőbeni költségekre,

egyéb, ami lehet nem realizált árfolyamveszteség, más jogszabályok által előírt céltartalék.

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan. Tipikusan ide tartoznak a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségek, a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségek, a környezetvédelmi kötelezettségek. A várható kötelezettségekre képzendő céltartalék esetében a céltartalék-képzés alól akkor lehet mentesülni, ha a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon biztosította.

A valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségek miatt, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Tipikusan ide tartoznak a fenntartási, az átszervezési költségek, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek. Fontos kitétel, hogy a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető céltartalék.

A fenti két céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, továbbá a várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.

Az egyéb céltartalékok közé tartozik a nem realizált árfolyamveszteségre képzett céltartalék, melyet a meglévő külföldi pénzértékre szóló tartozások által okozott árfolyamveszteség elhatárolása kapcsán a valós kép érdekében kell megképezni. Külön törvény, illetve kormányrendelet további egyéb céltartalék-képzési kötelezettséget, illetve lehetőséget is előírhat. Ez esetben a céltartalék képzésének és felhasználásának elszámolása során a külön törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználási összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.