Fotó:MTI/Máthé Zoltán

Számos eljárási szabály módosulhat az adózás rendjéről szóló törvény módosításával. Az adózás rendjéről szóló törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (mely többek között könnyebbé tenné az életet a jó adósoknak) megteremtené a jogszabályi alapját annak, hogy egy közös folyószámla-nyilvántartásba kerülhessenek az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság által eddig külön-külön vezetett fizetési kötelezettségek.

Az adó- és vámfolyószámla integrációjával lehetővé válna, hogy az adózók 2016-tól kérhessék túlfizetésük átvezetését az adónemek között, vagy az esedékesség szerinti elszámolású adónemről konkrét fizetési kötelezettségre és fordítva, kivéve, ahol azt jogszabály kizárja.

Az adózók 2016-tól kizárólag akkor kapnának egyenlegközlőt, ha adószámlájukon a tartozás vagy a túlfizetés összege meghaladja a 2000 forintot. A javaslat megteremti a jogszabályi alapját annak is, hogy a közös folyószámlán nyilvántartott, de 2016. előtt a nettó késedelmi pótlékszámításban részt nem vett újabb köztehernemekben fennálló tartozásokra a késedelmi pótlékot nettó módon számítsák.

A módosítás rögzíti, hogy az adóügyekben alkalmazandó ügyintézési határidőt az eljáró adóhatóság vezetője kivételesen indokolt esetben egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - mely eljárásokban hosszabbíthatja meg.

A javaslat több ponton szigorítaná, illetve pontosítaná az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket. Így az adóhatóság a jelenlegi 15 millió, illetve 30 millió forint helyett már 5 millió, illetve 10 millió forintot meghaladó, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozás esetén megtagadhatná az adószám megállapítását, és a cégvezetők is bekerülnének az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy már a cég megalakulásakor ki tudják szűrni például azokat a magánszemélyeket, akik korábban jelentős adótartozással hagytak hátra egy vállalkozást.

A helyi és nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete méltatlansági eljárás keretében megszünteti annak a képviselőnek, polgármesternek, bizottsági tagnak a megbízatását, akinek az állammal szemben köztartozása áll fenn. Ehhez az adott személy köztartozásával kapcsolatos adatok megismerése szükséges, ami adótitoknak minősül, és jelenleg nem bocsátható a képviselő-testületek rendelkezésére. Ezt lehetővé tenné a törvényjavaslat.

A javaslat a személyi jövedelemadó (szja) fizetési kötelezettség kapcsán a korábbi 150 ezer forintról 200 ezer forintra emeli a pótlékmentes részletfizetés összeghatárát, amit a jövőben nemcsak az szja, hanem az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség kapcsán is alkalmazni lehetne. A részletfizetés továbbra is az esedékességtől számított 6 hónapra engedélyezhető.