Kép: PP-archív
Már nyár közepén tűkön ülve várták az uniós pénzek elindulását a cégek. A korábbi uniós programozási időszak pályázatain nyertes kis- és középvállalkozások több mint 90 százaléka készült arra, hogy újra uniós források igénybevételével hajtson végre fejlesztéseket – az OTP felmérése szerint.
A nyáron végre beindult a várt pályázati dömping, így sorra jelennek meg a vállalkozásfejlesztést célzó pályázatok. Július 9-től elindult a pályázati lehetőség az első nagyobb összegű gazdaságfejlesztési pályázatoknál, 85 milliárdból bővíthetnek a kkv-k. Elindult a tanyafejlesztési program is.
A szakértők várakozása szerint vidékre veszik majd az irányt a vállalkozások, mivel a szabad vállalkozási zónákban történő beruházás esetén magasabb támogatási intenzitásra, nagyobb rendelkezésre álló pályázati keretre és pluszpontokra számíthatnak. A szabad vállalkozási zónák iránti érdeklődés akkora volt, hogy néhány nappal az első pályázatok megnyílása után meg is emelték az erre szánt keretösszeget.
A tavaly év végén elfogadott adócsomag hatására 2015. július 1-től változtak a határozott idejű elszámolás szabályai a könyvviteli, könyvvizsgálati és adó-tanácsadási szolgáltatások esetében. Minden más esetben 2016. január 1-től lép életbe a változás.
Kiderült, nem terjeszti ki a kormány az online pénztárgépek használatát a szolgáltató szektorra, így megmenekülnek a fodrászok, műkörmösök és a taxisok is. Lázár János szerint Orbán Viktor fúrta meg a tervet. A csere újabb hulláma 50-60 ezer vállalkozást érintett volna az elemzők szerint, ráadásul egy olyan kör kerül most képbe, amelynek nagy része korábban semmilyen pénztárgépet nem használt, így meg kellett volna tanulniuk annak kezelését. Ugyanakkor időről időre most is ismét előjön ez az ötlet, ezért nem érdemes még elfeledkezni róla.
E-számla ügyek
Július végén hallottunk először arról, hogy online kasszák és az EKÁER után még nagyobb léptékű ellenőrző megoldáson dolgozik a kormány, kötelező elektronikus számlázás bevezetését tervezi. Ugyanakkor 2015. július 1-től változtatott az elektronikus számlák adatmegőrzési és szolgáltatási előírásain. A megváltozott szabályok az adóhatósági ellenőrzések kapcsán megállapított formai követelményekre vonatkoznak. A változással a jogalkotó célja az volt, hogy az ellenőrzések során az adóhatóság egységes formátumban kapja meg az elektronikus úton megőrzött számlákat.
Az EKÁER – már megint – módosult
A gyűjtőfuvarok szempontjából lényeges ponton módosult az elektromos közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) működéséről szóló 5/2015. NGM-rendelet június 1-től. Az új rendelkezés célja alapvetően a gyűjtőfuvarokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség csökkentése volt. Ugyanakkor az egyszerűsítés a gyakorlatban nem mindig segíti az ilyen fuvarokkal érintett adózók munkáját, sőt egyes esetekben további bizonytalanságra is okot adhat.
Hatályba lépett a módosított reklámadó-törvény
Bár az unió még vizsgálta akkor a szabályozást (szeptemberre derült ki, hogy rábólintanak a módosított szabályokra), a vállalkozások számára már fontos, hogy az új szabályok szerint járjanak el minden esetben. A szabály mindenképpen hatalmas adminisztrációs, sokak számára pedig anyagi terhet is jelent.
Egészen az idei évig a tavalyi év volt minden idők legmelegebbje. Az idei, úgy tűnik, megdönti ezt a rekordot. A kutatók még sosem regisztráltak ilyen magas hőmérsékleteket júniusban, a NOAA adatai szerint csaknem egy teljes fokkal melegebb volt a globális átlaghőmérséklet, mint a 20. században.
Csak úgy sorjáztak a hőségriadók, ami pedig munkáltatói szempontból is fontos dolog, hiszen speciális szabályokat kell betartani ilyen esetben. Az ellenőrzések szerint a többség oda is figyelt ezekre.
Szintén a kkv-kat érintő fontos módosítás volt a nyáron, hogy az Országgyűlés megszavazta a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, amellyel kötelezővé tették a vállalkozások képviselőinek személyes megjelenését a fogyasztói jogvitákat kezelő békéltető testület eljárásaiban. Az NFM helyettes államtitkára nagyon fontos változásnak nevezte az elfogadott jogszabályt, mert a vállalkozásoknak az elmúlt 15 évben nem volt kötelező részt venniük a békéltető megbeszéléseken, emiatt évente több ezer ember nem tudta rendezni problémáját.
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
Július közepén az Európai Bizottság hivatalos, úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított az élelmiszerláncok által fizetendő felügyeleti díj és a dohánytermékek kereskedelmét terhelő adó miatt annak kiderítésére, hogy a két intézkedés összhangban áll-e az unió állami támogatásra vonatkozó szabályaival. A progresszíven sávos díj alkalmazását pedig felfüggesztette, így a vállalkozásoknak nem kellett befizetnie a díjat.
A brüsszeli döntés után a kormány végül úgy változtatott a szabályokon, hogy megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell.
Nem lehet majd elbújni offshore cégek mögött
A nyár közepén az EU újabb szigorításokat vezetett be az átláthatóság megerősítése érdekében. Az Európai Parlament megszavazta a pénzmosással, az adóbűncselekményekkel és a terrorizmus finanszírozásával szembeni hatékonyabb fellépést szorgalmazó legújabb irányelvet.
Változó szocpol és autóhiteles-mentés segíti a rossz helyzetben lévőket
Használt lakás vásárlásra július 1-től igényelhető a vissza nem térítendő állami támogatás, ami gyerekszámtól és lakásmérettől függően fél és két és félmillió forint közötti összeget jelent – ez a Családok Otthonteremtési kedvezménye, azaz a CSOK. Nem csak ennek örülhettek az emberek a nyáron, arról is döntés született, hogy a kormány a lakáshitelesekéhez hasonló segítséget nyújt a gépjármű-devizahiteleseknek.
2015. július 1-től pedig a GYED-et is másképp kell számolni. Itt megtalálja, hogyan.
Tényleg lemondott Vida Ildikó
A NAV elnökének távozásáról az amerikai kitiltási botrány óta terjedtek a hírek, végül kiderült, Vida Ildikó 2015. május 20-án benyújtotta lemondását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöki tisztéről. A törvény értelmében a kormánytisztviselők lemondási ideje két hónap, tehát jogviszonya július 20-szal tűnt meg.
