Már javában zajlik az adventi bevásárlási láz. Mindenki igyekszik beszerezni a karácsonyfa alá valót. A kereskedők jó szezonra számítanak, mert ha szépen lassan is, de folyamatosan érkeznek a látogatók. Nagy részük persze csak érdeklődik és a látványosság kedvéért néz körül, de azért akad, aki a pénztárcáját is előveszi. Sétánk ideje alatt találkoztunk néhány bosszankodó nyugdíjassal, akik szomorúan megállapították, hogy havi állami apanázsuk jelentős részét a vállalkozóknál kellene hagyniuk, ha engednének a gulyás vagy a mustáros-hagymás flekken messzire terjengő illatának.
Jó reklám és jó bevétel
A vásáron a helyben fogyasztható ételeken kívül főleg kézműves termékek kaphatók.
- Jó reklám és reményeink szerint a bevétel is jól alakul. Annak idején nem is a báziséttermünkkel indítottuk a vállalkozásunkat, hanem a hasonló vásárokon való megjelenéssel. A régies magyar konyhát képviseljük, az étlapot mindig az aktuális szezonhoz, hónaphoz igazítjuk. Az idei vásár három hete tart. Az emberek még csak jövögetnek, de gondolom ezt részben a sajnálatos párizsi eseményeknek is betudható, ugyanis a forgalom zömét a külföldiek generálják. Persze jönnek magyarok is, de kevesebben.
Farkasné Pető Anikó fazekas-termékekkel kereskedik. Férje, Farkas Gábor portékáit kínálja családi vállalkozásban. A békéscsabai házaspár immár közel 15 esztendeje minden adventban bódét bérel a Vörösmarty téren. Megéri.
- Általában minden jelentősebb kézművesvásáron részt veszünk. Budapesten a Nemzetségek Ünnepén is megjelenünk miden augusztus 20-án. Az év nagy részében a magyaroknak árusítunk, itt inkább a külföldiek vásárolnak cserépedényeket, bögréket – mondta a kereskedő.
Előre kell készülni
Hogy a vásár mennyire népszerű a kereskedők körében, jól mutatja, hogy minden évben már júniusban jelentkezni kell az eladóhelyekért. Az alkotókat a Hagyományok Háza által képviselt zsűri választja ki szigorú szempontok alapján. Anikó néhány négyzetméteres bódéjáért a rendezvény teljes idejére több mint egymillió forintot kellett fizetni, igaz, a bódé egy kiemelt helynek számítósarki részen található. A vállalkozó nem emlékszik, mennyire rúgott a bérleti díj az első években, de abban biztos, hogy azóta jócskán emelkedett a díjszabás.
Nem minden kereskedő bizonyult készségesnek. Az egyik lángosos nem volt hajlandó munkatársunkkal beszélgetni, mint mondta, a múltkor megbánta, hogy más újságírókkal szóba állt. Negatív cikket közöltek róla, amelyben sokallták az általa kínált sima lángos 700 forintos árát. Persze a lángos esetében nem az alapanyag ára szabja meg, mennyiért kínálják, de a kereskedők érvelése szerint egy ilyen helyen nem elsősorban magát az ételt kell megfizetni, hanem a hangulatot. Aki azonosul ezzel a felfogással, nem sajnál kifizetni 2000 forintot egy adag kolbászért (na jó, ebben az árban egy szelet kenyér is benne foglaltatik) amit egy evőkanál mustárral adnak. A mártást az egyik bódénál nem a gyári edényből mérik, hanem egy műanyag tálból. Ennek okát csak sejteni lehet, ugyanis midőn a vállalkozónál erre rákérdeztünk, megsértődött. Nem is titkoltuk, mire céloztunk: egy flakonnyi mustárt a boltokban lehet kapni minőség függvényében 200 és 1500 forintért is.
Jobb a tisztesség?
Megfigyelésünk szerint az eladók nagy része tisztességesen nyugtát ad a vásárlóknak. (A NAV december elsején indította el kiemelt ellenőrzés sorozatát.)
- Jobb nem kockáztatni, mert biztosak lehetünk benne, hogy a NAV itt is végzi a dolgát. Egyik nap egy erőteljes magyar akcentussal angolul beszélő úr vásárolt nálunk, de végül nem mutatta fel adóellenőri igazolványát – mosolygott az egyik árus.
Csupán egy kereskedőt láttunk, aki eltekintett eme kötelezettségétől. Amikor ennek okát megkérdeztük, először némi borravalót ajánlott, majd, amikor elárultuk, kik vagyunk valójában, hangnemet váltott…
K.
