Hamis elképzelések a hamis árukról

Továbbra is „népszerűek” a hamis termékek a magyar fiatalok körében, hiszen a megkérdezett fesztiválozók több mint a fele (55,3%) állította azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt már hamis terméket, áll a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) közös jelentésében, amely idén július végén készült. Újabb szomorú adalék, hogy a hamis terméket vásárló válaszadók között több mint háromnegyed részben (75,5%) vannak azok, akik az elmúlt évben ezt többször is megtették, és csak kevesebb, mint negyed részben (24,5%) vannak olyanok, akik most először vásároltak hamis terméket.

„Mindemellett rendkívül keveset tudnak a fiatalok a hamis termékek okozta teljes kárról, pedig az a gyártási és ellátási lánc minden pontján jelentkezik. Azaz a válaszadók valójában nincsenek tisztában a hamisítás következményeinek közösen megfizetett árával, nem látják át, hogy milyen károkat jelenthet mindenkinek a hamis termékek előállítása, kereskedelme. Pedig az Európai Unió területén évente félmilliónál több munkahely szűnik meg és több tízmilliárd euró költségvetési bevételtől esnek el az államok a hamisítások miatt” – mutatott rá Németh Mónika a HENT titkára. (ld. keretes írásunkat)

A fesztivállátogatóknak több mint a fele (51,3%) az eredeti terméket előállító gyártót nevezte meg a kárt leginkább elszenvedőnek a bevételkiesés és a bizalomvesztés okán. A hamis terméket vásárlók és nem vásárlók csoportjai is magas arányban (előbbi esetében 34,1 %, utóbbinál 20,7%) úgy látják, hogy leginkább az eredeti terméket előállító cég a károsultja a hamisítási tevékenységeknek. További egynegyedük (24,6%) a fogyasztókat tartja a leginkább vesztesnek a hamis termékek rövid élettartama, vagy veszélyessége, elavulása miatt.

Félmillióan maradnak munka nélkül a gagyi cuccok miatt

Minden évben több mint 500 ezer munkahely megszűnését és közel 13 ezer-milliárd forintnyi kárt okoz a hamisított divatcikkek forgalmazása az EU területén. Az uniós országok közül leginkább a fejlett divatiparral rendelkező Olaszország gazdaságát sújtja a nemzetközi bűnbandák által irányított divattermékek hamisítása.

A hamis termékek vásárlásának legfőbb motivációját az árkülönbség jelenti: a megkérdezettek közel fele (49,2%) a termék olcsóságát jelölte meg fő oknak a termék vásárlására. Azon válaszadók közül, akik a hamis terméket az alacsony ára miatt választották, szinte mindenki eredeti terméket vett volna, ha az nem lett volna sokkal drágább a hamisnál. Ugyanakkor több mint egynegyede (28,3%) azért vásárolta, mert számára látszólag nem volt gond a minőségével, és ugyanennyi (28,3%) válaszadót nem is érdekelt, hogy hamis-e a termék vagy sem; megvette, mert szüksége volt rá. Azok közül, akik csak egyszer vásároltak hamis terméket, közel kétszer annyian (40,7%) mondták azt, hogy látszólag nem volt gond a termék minőségével, mint a többszöri vásárlók közül (25,3%). Az egyszeri vásárlók csoportjánál feltehetően ez lehet egy akadálya a további vásárlásoknak.

Ami a hozzáférhetőséget illeti, a hamis terméket vásárló fesztivállátogatóknak több mint a háromnegyede (77,6%) az internetről szerezte be a terméket, míg 19%-uk piacon, 15,5%-uk pedig boltban.

Érdekes jelenség, hogy a hamis terméket vásárlókat és nem vásárlókat nem az esetlegesen várható büntetések téríthetik el szándékuktól: leginkább a termék vélhető rossz minőségétől (előbbiek 63,9%-, utóbbiak 85,3%-a) tartanak. A másik fontos visszatartó tényező a hamis termékeket vásárlók esetében az egészségére veszélyt jelentő, ártalmas jellemzője a terméknek (48,7%). Ugyanők közel egyforma arányban említették azt, hogy a sok kudarc/átverés (26,1%), vagy felelősségre való vonás/ büntetés (29,4%), illetve garancia, jótállás esetleges elvesztése (23,5%) okán nem vásárolnának a későbbiekben már hamis terméket.

A hamis terméket nem vásárlók esetében a második legerősebb visszatartó tényező (az első helyen álló „rossz minőség” után) ugyancsak az egészségét veszélyeztető, ártalmas jelleg (37,3%). Közel egyforma arányban említették azt, hogy az átveréstől való félelem (29,3%), garancia, jótállás esetleges elvesztése (30,7%) miatt nem vásárolnának hamis terméket.

Mindenki másképp csinálja

Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73%-a, mennyiség szerinti 66%-a származott az országból, annak ellenére, hogy a kínai hatóságok küzdelmet hirdettek a hamisítás ellen. A hamisításra szakosodott kínai bűnözői csoportok azonban mobilak, illetve szorosan kapcsolódnak más csoportokhoz: az Olaszországban tevékenykedő kínai bűnözők például együttműködnek a hírhedt olasz Camorrával a hamis áruk importja és terjesztése kapcsán. A kínai szervezett alvilági csoportok egyik módszere, hogy megtelepednek a legálisan működő szabad kereskedelmi zónákban (FTZ), és itt csomagolják vagy címkézik át, látják el “eredeti” védjeggyel, illetve „papírozzák” le a Kínából konténerszámra érkező hamis árut. Ez többek között azért nehezíti meg az európai hatóságok dolgát, mert a világ 135 országában található 3000 szabadkereskedelmi zónából 82 az Európai Unió területén található. Kínától eltérően más ázsiai országok szemmel láthatóan sokkal inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak a hamisítás terén: az EU-ban lefoglalt hamis parfümök és kozmetikai termékek 52%-a Törökországból származott, értékük 26,1 millió eurót tett ki 2013-ban. (Ugyanakkor Törökország csak az EU-ba érkező hamis termékek 3,7%-át állította elő.) Ezzel szemben Indiában leginkább gyógyszereket, míg Egyiptomban élelmiszereket hamisítanak; utóbbi eset főleg a hagyományos élelmiszerek „bio” és „organikus” címkével való ellátását jelenti, hiszen így magasabb áron értékesíthetők. Emellett Indonézia a gyenge jogszabályi háttere és a korrupció, a Fülöpi-szigetek pedig a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt okoz fejtörést az EU-ra gyakorolt hatások miatt