1. tévhit: „A vásárlástól számított három munkanapon belül visszavihetjük a terméket a kereskedőhöz, aki köteles azt kicserélni, vagy visszafizetni az árát.”
Még mindig az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a megvásárolt termék 3 munkanapon belül visszavihető a boltba, ahol kicserélhető, illetve visszacserélhető, ha a terméket nem használtuk. Valójában ma már nincs olyan jogszabály, amely ilyen kötelezettséget írna elő a kereskedőnek. Az erre vonatkozó, és a köztudatban nagyon sokáig fennmaradt kormányrendelet már 1997 óta nem él.
Főszabály szerint a terméket kicserélni csak hibás termék esetén köteles a kereskedő. Természetesen a kereskedő saját maga dönthet úgy, hogy például a vásárlói elégedettség megőrzése miatt kicseréli a visszavitt terméket, azonban erre nem köteles. A vételár visszafizetésére pedig akkor kerülhet sor, ha sem a termék kijavítása, kicserélése nem lehetséges, vagy ezeket a kereskedő nem vállalja, illetve nem tudja megfelelően teljesíteni.
Tartós fogyasztási cikkek esetén, ha a vásárló a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül érvényesít csereigényt, akkor a kereskedő köteles kicserélni a terméket. Ilyenkor nem hivatkozhat arra, hogy ez neki aránytalan többletköltséggel jár. Ennek feltétele, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Tartós fogyasztási cikkek például a 10.000,-Ft vételárat meghaladó háztartási készülékek, laptop, notebook, óra, ékszer stb.
Interneten megvásárolt termék esetén van lehetőség arra, hogy a termék átvételétől számított 14 napon belül a vásárló elálljon a vásárlástól. Ez esetben a vásárlónak vissza kell küldenie a terméket a kereskedőnek, aki köteles a vételárat visszatéríteni. Egyes termékekre nem vonatkozik e szabály, így például a gyorsan romló árukra, a szoftverekre, hangfelvételekre, ha csomagolásukat már felbontották.
2. tévhit: „Akciós termékekre nincsen szavatosság.”
Ha a vásárló olyan hibás terméket visz vissza a boltba, amit jelentős árleszállítással, akciósan vásárolt, előfordul, hogy az akcióra hivatkozva a kereskedő nem hajlandó a szavatossági igényt teljesíteni.
Ezzel szemben az akciós termékekre is ugyanolyan szavatossági szabályok vonatkoznak, mint bármely más termékre. Tehát az akciós terméknek is rendeltetésének megfelelően, hibátlanul kell működnie. Amennyiben pedig a termék hibás, a Polgári Törvénykönyv alapján a vásárlót ugyanúgy megilleti a szavatosság, azaz kérheti a kijavítást, kicserélést, vagy pedig árleszállítást kérhet, illetve elállhat a szerződéstől.
Szavatosság legfeljebb olyan esetben nem jöhet szóba, ha a leárazás oka olyan hiba, hiányosság volt, amellyel a vásárló tisztában volt, és amelyre a figyelmét a kereskedő a vásárlás előtt kifejezetten és bizonyíthatóan felhívta. Természetesen a terméknek ilyenkor is rendeltetésének megfelelően kell működni, tehát pl. esztétikai hibákról, sérülésről lehet szó ez esetben is.
3. tévhit: „Szavatosság esetén a hibát miden esetben a vásárlónak kell bizonyítania.”
Szintén gyakran hangoztatott tévhit, hogy – szemben a garanciával – szavatosság esetén mindig a vásárlónak kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárláskor már megvolt.
Ezzel szemben a Polgári Törvénykönyv szerint, fogyasztóként való vásárlásnál, a vásárlástól számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén, a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Fogyasztóként vásárolt termékről akkor beszélünk, ha magánszemélyként, és nem üzleti, gazdasági tevékenysége körében vásárol valaki.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
