A munka- és pihenőidő beosztásának kétféle módja ismert: az általános munkarend, valamint az úgynevezett egyenlőtlen munkaidő-beosztás. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munka- és pihenőidőt az egyes napokon egyoldalúan, egyenlőtlenül ossza be. A munkaidő beosztásánál a napi és heti munkalimiteket, pihenőnapokat, pihenőidőt, szabadságot, illetve munkaközi szünetet kell figyelembe vennie.

A munkaidő-keret alkalmazása a rugalmas munkaidő-beosztás egyik legfontosabb eszköze, mely ugyanakkor a munkavállaló számára lényegesen terhesebb, mint az általános munkarend. A munkaidő-beosztás ingadozása függvényében ugyanis ingadozhat a munkavállaló munkabére, a rendkívüli munkavégzés elszámolása pedig a keret lezárultát követő időszakra csúszhat. A hatályos szabályok ebből eredően korlátozzák a munkaidő-keret maximális időtartamát, mely jelenleg legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a 135. § (4) bekezdésében meghatározott közúti, vasúti, vízi és légi közlekedéssel kapcsolatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint azonban akár tizenkét hónap vagy ötvenkét hét is lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

A munkaidő-keret hossza a jelenlegi háromszorosa is lehet

A módosítás ez utóbbi rendelkezéshez nyúl hozzá, és lehetővé teszi maximálisan 36 havi munkaidőkeret kollektív szerződésben történő megállapítását. Ezt követően a feleknek órabéres munkavállalók esetében a törvényi szabályoktól (a havi bér az általános munkarend szerinti munkaórák szerint jár) pedig már nem megállapodással, hanem kizárólag kollektív szerződésben lehetne eltérniük. Garanciális elemként érvényesül, hogy 12 havi átlagban a beosztott heti munkaidő a 48 órát 36 havi munkaidő-keret esetén sem haladhatja meg. A módosítás nem változtatja azonban a rendkívüli munkavégzés kompenzálására vonatkozó szabályokat (a munkaidő-keret lejártát követő kompenzálás), így egy 36 havi munkaidő-keret alkalmazásánál a rendkívüli munkavégzés kompenzálása időben jelentősen elcsúszhat.

Kép: PP archív

Pontosítják a szabadság nyilvántartására vonatkozó szabályokat

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, és ezen fő szabályban változás nem lesz. Abban sem lesz változás, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak a szabadság nyilvántartására és kiadására két lehetősége van. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során jelenleg a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Nyártól azonban munkanapnak fog számítani a munkaszüneti nap is, feltéve, ha munkaidőt osztanak be arra. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság – ettől eltérően – az adott naptári évben úgy is ki lesz adható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti munkanapon mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben tehát nincsen változás. A szabadságot az első esetben munkanapban, a második esetben pedig a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.

Rugalmasabb munkaidő-beosztás, fogalmi változások

A munkaidő beosztása a munkáltató joga, illetve kötelezettsége is. Amennyiben ezen kötelezettségét elmulasztaná, állásidőre járó juttatás fizetési kötelezettsége keletkezhet. A munkaidő-beosztást ráadásul legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölnie. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató azonban az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Ezt a szabályt fogja kiegészíteni kisebb szövegszerű módosítások mellett az a rendelkezés, hogy a munkaidő-beosztás a munkavállaló kérésére vagy beleegyezésével is módosítható.

A törvényjavaslat módosítja továbbá többek között az általános munkarend, a munkaidőkeret, a munkanap, a hét fogalmait, melyekhez azonban érdemi szabályozási eltérés nem kapcsolódik.

Kéri Ádám ügyvéd KRS Ügyvédi Iroda