Hat tévhit a cégeladásról

Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni

Kevesebbet érhet a cég, mint gondolnánk - Kép: Pixabay

Az év vége mindig a számvetés, összegzés ideje. Számos cégvezető ilyenkor értékeli a cég teljesítményét, és hoz döntéseket annak jövőjéről. Ha a cég eladása is részét képezi a jövőről alkotott elképzeléseknek, akkor a cégérték reális meghatározása, a cégérték növelése érdekében tett lépések és a tudatos tervezés kiemelkedő jelentőségű. Sokféle ok vezethet ahhoz, hogy befektetőt keresünk: a további növekedés, terjeszkedés érdekében hozott stratégiai megfontolás, a befektetett kockázati tőke exit aktuálissá válása, vagy a tulajdonos egyszerűen nem akarja, vagy nem tudja már tovább irányítani a céget. Sokan azonban csak a folyamat során szembesülnek olyan alapvető tényezőkkel, amelyekre jobb lett volna időben és körültekintően felkészülni, hiszen nagyban befolyásolják a cégeladás idő- és költségigényét, a potenciális vevők körét és - nem utolsó sorban - a vételárat is!  A kellemetlen meglepetések elkerülése végett Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnerének segítségével összegyűjtöttünk néhány tipikus tévhitet, melyek rendszeresen felmerülnek a cégeladás és a cégértékelés témájában.

 „Sokat ér a cégem, mert sokat tettem bele.”

Nagyon ritka, hogy a cégvezető annyira taksálja a cégét, amennyit az valójában ér. Sokan úgy gondolják, hogy legalább azt az összeget, amit az évek során befektettek a cégbe, a vevő fizesse meg. A cégeladáskor a cég értékelése azonban nem egyszerűen az ingatlanok, az eszközök és a szerződésállomány értékének összeadását jelenti. A cégérték számítására több módszer is létezik, eltérő, hogy mely életciklusban, mely iparágban mit érdemes alkalmazni.  Ezeket sok esetben nem ismerik a cégvezetők, vagy nem tudják, melyik módszert és miért pont azt lenne célszerű alkalmazniuk. Ezért is nehéz elfogadni, hogy a potenciális vevő számára bizonyos dolgok nem feltétlenül jelentenek értéket, így ezeket nem fogja számításba venni a vételi ajánlat kalkulálása során sem. Ilyen lehet például egy saját tulajdonú ingatlan, ami ugyan a vállalkozó számára hatalmas elköltött összeget jelent, de lehet, hogy a vevő sokkal költséghatékonyabban – például bérlet útján – tudná ezt biztosítani.

Fel kell öltöztetni a menyasszonyt a jó üzlethez
Több száz eladó ígéretes magyar cég jelenhet meg az elkövetkező időszakban a piacon, ami az eladási ár csökkenéséhez is vezethet. De vannak jelek, ami miatt mégis megérheti az elkövetkező időszakban piacra dobni a cégünket – véli Horgos Lénárd, a HVCA elnökségi tagja.
„Számos cégvezető érzelmi alapon közelíti meg cége értékelését, ami érthető is, hiszen akár 15-20 éven keresztül szívét-lelkét beletette a vállalat felépítésébe, a cég sikere gyakran egy élet kemény munkája! A vevő számára azonban nem ez az elsődleges szempont. Számára nagyon sokszor az a legfontosabb kérdés, mennyi jövedelmet képes termelni a cég, milyen szinergiákat lát, ki lehet-e ezeket használni és hogyan. A cégvásárlási döntésben inkább ennek lehet kulcsszerepe.” – tette hozzá Horgos Lénárd

 „A vevő bekopog az ajtón, és ajánlatot tesz…”

„A cégeket nem megveszik, hanem eladják!”- hívja fel a figyelmet a szakértő, Horgos Lénárd. A gyakorlatban ritkán zajlik egy cégeladási folyamat úgy, hogy a leendő vevő felkeresi a kiszemelt céget és vételi ajánlatot tesz. A céget tudatosan, időben fel kell készíteni az eladásra, a folyamatot a cégvezetőnek kell irányítania és kézben tartania, és jellemzően jobb neki felkutatnia azt a vevőt, aki számára a cége értéket képvisel, és stratégiai céljaiba is illeszkedik. „Az sem mindegy, mennyi pénzt kapunk a cégünkért! Egy tudatos, alapos felkészüléssel ugyanis akár 50-70%-kal is növelhetjük a cégértéket” – mutatott rá a szakember.

 „Három hónap alatt lezongorázzuk az egészet!”

A cégeladás folyamatának időigényét jellemzően alábecsülik a cégek; a tapasztalatok szerint egy megfelelően előkészített cégeladásnak akár 1-3 év átfutása is lehet.

„Sajnos sokan nem számítanak arra, hogy a cég eladása rengeteg időt, pénzt és energiát fog felemészteni. A felkészülés, az előkészítés, a potenciális vevők megkeresése, a találkozók lebonyolítása, az ajánlatok értékelése, a feltételekről való megállapodás, majd az átvilágítás következik, és persze a tranzakciós szerződések részletei is mind időt emésztenek fel. Egy potenciális stratégiai befektetőtől – aki könnyen egy multinacionális nagyvállalat is lehet – szintén nem várhatjuk el, hogy pár nap alatt válaszoljon meg minden komoly témával kapcsolatos felvetést, és akár számolni kell azzal is, hogy a döntéshozás nemzetközi szinten zajlik, ami jelentősen lassítja a folyamatot. Nem is érdemes sürgetni a tranzakciót, hiszen ha a vevő megérzi, hogy időkényszerben vagyunk, az ronthatja a tárgyalási pozícióinkat, és alacsonyabb vételi ajánlatot eredményezhet.” - tette hozzá Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere.

A befektetőknek a startupok a kedvencei
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) negyedéves jelentése szerint 2015 harmadik negyedéve során 20 kockázati és magántőke-befektetés zárult le eredményesen, ami enyhe növekedést jelent az előző negyedévhez képest. A negyedév során eszközölt 18 kockázati tőke tranzakció összértéke 1,8 milliárd forintot tett ki, miközben négy társaságból sikeresen szálltak ki a befektetők.
 „A legmagasabb ár jelenti a legjobb ajánlatot.”

„Gyakori tévhit, hogy az a jobb ajánlat, amelyik többet ígér. Ez azonban nem ilyen egyszerű”- figyelmeztet Horgos Lénárd. A vételi ajánlatok ugyanis igen összetettek, feltételrendszerük annyira különböző lehet, hogy sokszor nem is összehasonlíthatóak. Célszerű a kapcsolódó feltételekkel együtt vizsgálni a kínált vételárat, hiszen könnyen előfordulhat, hogy bár az egyik vevő magas árat kínál, a feltételei lényegesen kedvezőtlenebbek.

„Ilyenkor a személyes motivációk is sokat számítanak. Annak a cégvezetőnek például, aki a saját városában számos család megélhetését biztosítja a vállalkozása által, és erősen kötődik a szülőföldjéhez, tapasztalatom szerint fontos szempont lesz, hogy a munkavállalói az eladás után se kerüljenek utcára.”

 „Cash on the table!”

Nagyon ritka eset, hogy egy tranzakció lezárásakor a teljes vételár egy összegben kerül kifizetésre. A későbbi kockázatokat is figyelembe véve a vevő visszatarthatja a vételár egy részét, vagy annak kifizetését a cég további – például az üzleti tervben bemutatott - eredményeihez köti.

„Ilyenkor fontos, hogy ne megfoghatatlan célok, hanem mérhető, konkrét, objektív indikátorok kerüljenek kijelölésre a kifizetés feltételeként!” – tette hozzá Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere.

 „Átadom a kulcsot, és irány a Bahamák”

A vevőt egy cég megvásárlásakor számos tényező motiválja, például a technológiához, a know-how-hoz, a piachoz való hozzáférés, vagy épp a várható bevétel. Mindezek biztosításához várhatóan szüksége lesz a cégvezető vagy a menedzsment szerepvállalására a cégeladást követően is. „A legtöbb esetben a cég átvétele után hónapokig, esetenként évekig elvárja a vevő a korábbi cégvezető, menedzsment személyes közreműködését. Inkább ne fizessünk be idő előtt egy földkörüli útra, mert lehet, hogy egy darabig még számítanak a munkánkra!”

Tapasztalat hiányában ezekkel a tipikus buktatókkal gyakran szembesülnek azok, akik cégük eladását tervezik. A tévhiteket, problematikájukat és a lehetséges megoldásokat felmérve és tudatosítva pedig elkerülhetőek a kényelmetlen szituációk. A cégérték növelésének kérdése szintén kiemelkedően fontos, ez pedig nem minden esetben és nem csak a pénzügyi mutatók függvénye. A tudatos felkészülés, a letisztult stratégia, a rendezett működés és a menedzsment megfelelő felkészültsége is rengeteget hozzáadhat a cégértékhez, és el kell fogadni azt is, hogy az átvilágítás során feltárt problémákat és kockázatokat mindenképpen kezelni kell. Egy tapasztalt szakember bevonása, hozzáértése, kapcsolatrendszere és objektivitása sokat segíthet mind a cég, mind a vevő számára, és kulcsfontosságú lehet egy sikeres cégeladás esetén.

A kis cégeknek is lenne helye a tőzsdén
A legtöbb kisvállalkozás vezetője nem gondolkodik a tőzsdére lépésben, részben mert visszariasztják őket a magas elvárások, részben mert úgy gondolják, hogy nyílt forgalomban csak a nagyvállalatoknak érdemes próbálkozniuk. Tóth Attila a BÉT vezérigazgató-helyettese ezzel szemben úgy nyilatkozott a Piac & Profitnak, hogy a tőzsdére lépés sok kkv-nak lehetne reális forrásszerzési lehetőség.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo