Hogy adjunk jól cafeteriát?

A munkáltatók egyre nagyobb összegeket fordítanak a szervezeti átalakításokra, teljesítménynövelésre, hatékonyság javításra. A cafeteria területét sem szabadna kihagyni a HR controllingból, ha azt akarjuk, hogy a juttatás a munkáltató részéről jól hasznosuló ráfordítás legyen, figyelmeztet a Piac&Profit szakértője, P. Király Ágnes okleveles adószakértő.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép:PP/FényesGábor

„Jó lesz az a …, majd csak elköltöm valamire.” Ez legszörnyűbb mondat, amit dolgozótól cafeteria juttatással kapcsolatosan hallhatunk. Így nincs sok értelme a rendszernek, nem beszélve arról, hogy túl sok pénzről van szó ahhoz, hogy „majd csak elköltsük valamire”. A cafeteria rendszer akkor működik jól, ha valós és egyedi igényeket is ki tud elégíteni. Ehhez – az ésszerűség határain belül – kellően széles választékot kell biztosítani. Adminisztrációs kényelemből nem érdemes korlátozni a lehetőségeket, mert az elégedetlenséghez és érdektelenséghez vezethet.

Évről-évre szinte menetrendszerűen jelennek meg a béren kívüli juttatásokat értékelő statisztikák (Itt például találhat egy frisset), de a különböző forrásokból származó adatok nem feltétlenül egybecsengőek. Tőlünk is gyakran kérdezik HR-esek – főként a cafeteria rendszer bevezetése, átalakítása előtt –, hogy melyek a legnépszerűbb juttatások, mit érdemes beletenni a választéklistába.

Az említett statisztikákból általánosságban sokféle információt lehet kinyerni, azonban a valós kép kialakításához érdemes a kimutatások mögé nézni. Nem mindegy például, hogy a juttatások népszerűségét összegszerűen vagy a választó dolgozók létszámában mérjük, esetleg a cégek általi alkalmazás gyakoriságát vizsgáljuk. A másik kérdés, hogy önkéntes kérdőíves adatokból, vagy a cégeknél felvett tényadatokból készült-e? És persze az ágazati összetétel és a cégek nagyságrendje sem mellékes.

A sokféle adat láttán kíváncsiak voltunk, hogy mi a helyzet a saját házunk táján. Vajon a mi ügyfélstatisztikánk melyik adatsorhoz közelít, és mik a tendenciák?

Népszerű lehet az öngondoskodás

Markáns különbséget találtunk a juttatások népszerűségi sorrendjében, a dolgozói választás összetételében. Ahogy a diagramok is mutatják az Étkezési Erzsébet-utalvány egyértelműen vezet, ami nem új jelenség, korábban is megszokott volt az étkezési utalványoktól és más statisztikákban is egyértelműen ez a juttatás áll a dobogó legfelső fokán. A Top Cafeteria statisztikájának második helyezettje azonban meglepetésre az egészségpénztár; szorosan követi mind értékben, mind a választók számában az étkeztetést. A SZÉP kártya a harmadik helyen végzett, az egyre több keresztfinanszírozás miatt nincs sok jelentősége a zsebeket külön értékelni. Az önkéntes nyugdíjpénztár mindkét összesítésben megszerzett előkelő negyedik helye is újdonság a többi kimutatáshoz képest, ez szintén jobb eredmény a vártnál.

Néhány juttatás választását jelentősen befolyásolhatják a helyi körülmények, illetve személyes adottságok. Az iskolakezdési támogatásra értelemszerűen nem mindenki jogosult, a munkába járás és a munkahelyi étkezés erősen függ a cég adottságaitól, de a helyi bérlet is elsősorban a fővárosban, esetleg néhány vidéki nagyvárosban lehet hasznos. Viszont a többi „apróság” sem elhanyagolható. Ezek a juttatási formák bírnak komoly előnnyel, ha például adómentes lehetőséget választanánk a kultúrához, vagy a biztosítási megoldásokhoz.

A cafeteria rendszer a vállalati kultúra része

A Top Cafeteria házi statisztikájának eltérő eredményeit több összetevőre vezettük vissza. Az egyik, hogy elemi szintű adatokból dolgoztunk, ami valószínűleg árnyaltabb képet mutat. Egy-két teljesen cég specifikus juttatást így is kihagytunk.

A másik fontos körülmény, hogy olyan munkáltatókról van szó, akik többségével évek óta együtt dolgozunk, folyamatosan fejlesztjük, finomítjuk a cafeteria rendszert. Együttműködünk az évenkénti döntés előkészítésben, amihez biztosítjuk a szakmai, adózási és piaci információkat. Ezeknél a cégeknél a cafeteria rendszer a vállalati kultúra részévé vált.

A legfontosabb azonban a munkavállalók megfelelő támogatása. Az emberek kényelmesek, maguktól kevesen tájékozódnak, ha pedig még papírmunkával is terhelik őket, elmegy a kedvük az egésztől. Ilyenkor az egyszerűbb megoldást választják, még ha nekik nem is az a legelőnyösebb.

Ezért lényeges, hogy minden információ könnyen és gyorsan elérhető legyen, és mindenki hiteles választ kapjon az egyéni kérdéseire is. A személyes tanácsadás, az adminisztratív kiszolgálás –amit minden évben nyújtunk a dolgozóknak – is egyfajta béren kívüli juttatás. Az eredménye pedig valóban egyénre szabott racionális választás a dolgozó részéről. Elsősorban ez lehet a háttere annak, hogy a munkavállalók tudatosabban döntenek, az öngondoskodást nem áldozzák fel teljesen az azonnali fogyasztásért.

Miből indultunk ki?
A Top-Cafeteria ügyfelei jellemzően 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók, az átlag 300 fő. Összesen éves szinten közel 2 milliárd forint felhasználását vizsgáltuk meg a dolgozói választó nyilatkozatok adataiból. Ez cégenként persze változó nagyságú cafeteria keretet jelent, a legjellemzőbb az évi 200 és 400 ezer közötti, az átlag 330 ezer, ami valamivel magasabb a többi statisztikában látottnál. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy a juttatásokat terhelő adót a munkáltató a kereten felül fizeti, vagy ráterheli a dolgozóknak szánt összegre. Ebben is vegyes a kép, a munkáltatók negyede adja nettóban a juttatásokat. A többiek – legalábbis részben – átterhelik a dolgozói keretre a közterheket, ami viszont az adómentes juttatások hatékony alkalmazásával átlagosan így is csak 17 százalékot jelent.
Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő Top Cafeteria Kft.

Véleményvezér

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t

Fordult a kocka, illúziónak bizonyult az a várakozás, hogy Kína lehagyja az USA-t 

Nem biztos, hogy annyira jó gondolat volt a keleti nyitás. Az USA és Európa vezeti a világgazdaságot.
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo