Egy induló vállalkozás ma már rutinosan használja az ismert forrásgyűjtő oldalakat, például a Kickstartert, a közösségi finanszírozás (crowdfunding) hazai jogi szabályozása azonban kissé rugalmatlanul követi az igényeket. Magyarországon a pénzügyi követelményeket tőkeerős pénzpiaci szereplőkre méretezték, és a jog sem olyan platformokra „szakosodott”, amelyek jellemzően maguk is startupok.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Crowdfunding esetében a külön jogi szabályozást az teszi szükségessé, hogy míg a hagyományos kölcsönügyletek vagy tőkebefektetési tranzakciók jól körülhatárolható szereplők között zajlanak, addig az internet korlátok nélkül, mindenki számára elérhetővé teszi a részvételt ezekben az ügyletekben. A technikai korlátok lebontása következtében kiszélesedő pénzpiac egyrészt kikényszeríti a jogi keretek rugalmasabbá tételét, másrészt viszont a befektetői réteg „felhígulása” és a befektetési folyamat gyorsabbá, egyszerűbbé válása szükségessé teszi a megfelelő jogi garanciák beépítését.
Crowdfunding minden olyan finanszírozási forma, amelyben forrásokkal rendelkező befektetőket és finanszírozást igénylő vállalkozásokat vagy magánszemélyeket nem egy bank, hanem egy internetes közösségi platform köt össze.
A platformoknak négy fő típusa van:
Az adománygyűjtő oldalakon a felhasználók kisebb összegeket adományozhatnak egy-egy, általában valamilyen közcélú projekt megvalósítására, de az adományaikért cserébe nem kapnak ellenszolgáltatást.
A jutalomalapú oldalakon a felhasználók az adományaikért cserébe valamilyen jutalmat kapnak, jellemzően egy szimbolikus ajándékot, kedvezményt vagy egy mintát az új termékből.
A hitelezéssel foglalkozó oldalakon a magánszemély befektetők kölcsönöket nyújthatnak más magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak.
A tőkebefektetés-alapú platformokon pedig a felhasználók a befektetett összeg ellenében részesedést kapnak a vállalkozásból.
Kép: Pixabay
Jelenleg Magyarországon mindössze egy adománygyűjtő és egy jutalomalapú közösségi platform működik (adjukossze.hu és www.creativeselector.hu), ha azonban valaki a közösségtől szeretne kölcsönt felvenni vagy tőkét bevonni a vállalkozásába, akkor arra csak külföldi platformokon keresztül van lehetősége. Ennek részben az az oka, ahogy arról később lesz szó, hogy ez utóbbi két forma a jelenlegi jogszabályi definíciók szerint olyan szabályozott tevékenységeknek feleltethető csak meg, amelyek követelményeit tőkeerős pénzpiaci szereplőkre méretezték, és nem olyan platformokra, amelyek jellemzően maguk is startupok.
Az adománygyűjtő oldalak működése különösebb jogi problémákat nem vet fel: az adományozó és a projektgazda közt ajándékozási szerződés jön létre, amely alapján az ajándékozó dolog (pénz) tulajdonjogának ingyenes átruházására köteles. Elméletben bonyodalmat egyedül a Ptk. azon szabálya okozhat, amely szerint az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Mivel azonban ezeken az oldalakon jellemzően néhány ezer forintos, azaz „szokásos mértékű” adományokat küldenek a felhasználók, ezekre nem vonatkozik a Ptk. szerinti visszakövetelési jog.
Kép: Pixabay
A jutalomalapú platformokon az ötletgazdák a támogatás fejében valamilyen ellenszolgáltatást ígérnek. Az ellenszolgáltatás jellemzően valamilyen mű létrehozása és átruházása (a támogatás nyújtásának pillanatában még nem létező termék egy tiszteletpéldányának átadása), vagy a támogató javára valamilyen feladat elvégzése (pl. köszönetnyilvánító üzenet elhelyezése). Ettől függően az ügylet vagy vállalkozási szerződésnek, vagy megbízási szerződésnek minősülhet. Ezek az oldalak legtöbbször a mindent vagy semmit elvén működnek: ha nem jön össze a kampány elején kitűzött támogatási összeg, akkor a kampány meghiúsul, az ötletgazda semmit sem kap, a platform pedig köteles visszaszolgáltatni az addig összegyűjtött pénzt a támogatóknak. Vagyis az ötletgazda csak azzal a feltétellel vállalja a fenti kötelezettségeket, ha a kampánya sikeres lesz. Az ilyen ún. felfüggesztő feltételre vonatkozó Ptk.-szabály alapján azonban a kampány ideje alatt az ötletgazda nem tehet olyat, ami a támogató jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja. Ebből következik, hogy az ötletgazdának a kampány ideje alatt mindvégig készen kell állnia arra, hogy sikeres kampány esetén teljesíteni tudja a támogatók felé tett vállalásait, ellenkező esetben kártérítési felelőssége keletkezhet.
A tőkebefektetés-alapú platformokon már nem babra megy a játék, hiszen a befektetők tulajdonrészt szerezhetnek az ötletgazda vállalkozásban. Nem véletlenül ez a finanszírozási forma népszerűségében és volumenében jóval szerényebb a többinél, hiszen ez igényli a legnagyobb elköteleződést a befektetők részéről, másrészt a tőkebevonás a legtöbb esetben valamilyen értékpapír kibocsátását feltételezi, aminek minden országban szigorú feltételei vannak.
Mindjárt az első akadály a magyar szabályozásban, hogy a kft. vonatkozásában a Ptk. megtiltja a tagok nyilvános felhívás útján történő toborzását. A nyilvános felhívás fogalmának lényege, hogy a tagok úgy csatlakoznak a társasághoz,
Honnan akasszunk le pénzt a vállalkozásunkhoz?
Egyre többen éreznek hajlandóságot saját vállalkozás indítására Magyarországon, de viszonylag kevesen rendelkeznek annyi tőkével, amit beleforgathatnának egy induló cégbe. Adunk néhány tanácsot, honnan lehet megszerezni a kezdőtőkét. Van kreativitás és van hajlandóság a magyarokban ahhoz, hogy saját vállalkozást indítsanak, de a legtöbben nem rendelkeznek az ehhez szükséges tőkével. Mint azt cikkünk előző részében megírtuk, mindenekelőtt reálisan fel kell mérni a szükséges költségeket, mert mindig lehet olcsóbb megoldást találni, és így az is előfordulhat, hogy az eredetileg számított indulási költség mégsem lesz annyi, mint korábban véltük. (Vagy még annál is több lesz, de jó, ha ez minél előbb kiderül.) Azonban mindegy, hogy tíz- vagy nyolcmillióra van szükségünk egy cég beindításához, ha egyetlen fillér pénzünk sincs. Ebben az esetben sem kell azonban feladnunk a terveinket, hiszen, mint azt látni fogják, bárki hozzájuthat ahhoz a tőkéhez, amivel elindulhat a sikeres – és gazdag – vállalkozóvá válás útján.
hogy nincs lehetőségük a társasági szerződés tartalmáról tárgyalni, hanem egy részvényjegyzéshez hasonlóan a felhívás feltételeinek megfelelő ajánlatot tehetnek, amelyet a sikeres jegyzés végén a társaság köteles elfogadni. A legtöbb közösségi tőkebefektetési platformon pedig pontosan így zajlik egy kampány. És bár a fenti tilalomhoz nem tartozik kifejezett szankció, a szabály megszegése a cégbejegyzés megtagadásához vezethet, illetve amennyiben bejegyzik a céget, az ügyész vagy bármely érdekelt fél pert indíthat. Az azonban nem zárható ki, hogy egy kft. formában működő startup létrehozzon egy részvénytársaságot a tőkegyűjtés céljára, és a sikeres kampány végén ez a részvénytársaság szerzi meg a kft. tulajdonának részét vagy egészét.
Külföldön sem egyértelmű a szabályozás
A fenti problémával egyébként több európai országban is szembesültek. Ahol nem született külön törvénymódosítás a crowdfunding érdekében, ott egyéb, kvázi-tőkebefektetési formák is elterjedtek: például amelyekben a befektetők polgári jogi szerződés alapján kapnak jogosultságot a vállalkozás hasznaiból történő részesedésre, vagyis nem tulajdont szereznek a cégben, hanem csak egy követelést; illetve olyanok, amelyekben a vállalkozás nem részesedést, hanem hagyományos vagy részvénnyé konvertálható kötvényt bocsát ki.
Akár kötvény, akár részvény felajánlása történik egy ilyen platformon, nagy valószínűséggel nyilvános értékpapír-kibocsátásnak fog minősülni, amely magával vonja azt, hogy a vállalkozásnak a tőkepiaci törvény szerint sok esetben akár több mint százoldalas dokumentációt kell elkészíteni, amihez már pénzügyi és jogi szakértőket kell bevonni. Kivétel, ha a kibocsátott kötvények vagy részvények uniós szinten összesített kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított egy éven belül nem éri el a 100 ezer eurót, azaz kb. 30 millió forintot.
A hitelezés-alapú platformokon a befektetők tipikusan egy fix kamat fejében pénzösszegeket bocsátanak a kiválasztott kölcsönigénylők rendelkezésére. Adósi pozícióban lehet magánszemély és vállalkozás is, míg hitelezői pozícióban jellemzően magánszemély befektető áll, de vannak platformok, ahol intézményi befektetők is hitelezni kezdtek. A magyar szabályozás szempontjából annak van relevanciája, hogy a pénzkölcsön nyújtása üzletszerűen történik-e. Ha ugyanis igen, akkor a tevékenység pénzügyi szolgáltatásnak minősül a befektető részéről, ami kizárólag felügyeleti engedéllyel végezhető.
A platformok jellemzően nem maguk kezelik a támogatók pénzét, nem maguk végzik a támogatók és az ötletgazdák közti pénzügyi műveleteket, hanem a platform átirányítja a támogatót egy bank fizetési oldalára, és ott közvetlenül az ötletgazda bankszámlájára utalhatja át a támogatást. Ez nem véletlenül van így, hiszen ha maguk bonyolítanák a tranzakciókat, akkor pénzügyi szolgáltatónak minősülnének, aminek szigorú személyi, tárgyi és anyagi feltételei vannak. (Forrás: jogaszvilag.hu)
