Hogyan költözhet külföldre egy cég?

Ha a tulajdonos úgy dönt, hogy elviszi a vállalkozását, jogilag ennek nincs akadálya, csak meg kell találnia a költség és adminisztráció szempontjából a optimális módot.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép:flickr

A céges költözés legegyszerűbb formája a magyarországi társaság jogutód nélküli megszüntetése, és a másik országban egy új cég alapítása. A nagyon alacsony tőkeintenzitású iparágban, ahol a legnagyobb hozzáadott értéket az emberek fejében lévő tudás termeli, működhet ez a megoldás.

– Az olyan humántőke-intenzív iparágakban, mint amilyen például a tanácsadás, ijesztő, hogy a cég messze legnagyobb értékét jelentő termelési tényezője, az ember minden este távozik az irodából, és ki tudja, hogy másnap megjelenik-e, vagy máshová megy. Ugyanilyen egyszerű máshová menni vállalati szinten is. Nincsenek speciális eszközök, amelyek tulajdonjogát át kellene adni, vagy géppark, amelyet költöztetni kellene. Az induló startupok is könnyedén dönthetnek a csomagolás mellett, hiszen a cég vagyona még leginkább az ötletgazda szellemi tőkéjében rejlik. Amikor már értékké válik a márkanév, vagy megugrik a cég szellemi tulajdonának a piaci ára, a jogutód nélküli megszűnés nagyon drága megoldás – mutat rá Szalai János adótanácsadó, a PMX Consulting partnere.

Itt olvashat az elvándorlási hullám társadalmi és gazdasági hatásairól.

Kettős adóztatás ellen
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkeznek arról is, hogy a magyar székhelyű, de külföldön telephellyel rendelkező társaság esetében a külföldi telephelynek betudható nyereség a fekvés szerinti államban adóztatható. Ilyenkor a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló jellemző módszer a mentesítés, azaz a magyar székhelyű társaság magyar adóalapjából ki kell vonni a külföldi telephely tevékenységének betudható adóalapot. (Forrás: EU-vonal)
Ha már a könyvekben megjelenik az eszközállomány – esztergapad, ingatlan és a vagyoni értékű jogok – már bonyolultabb a költözés. Ezeket a vagyoni elemeket ugyanis nehéz mozgatni, nem elsősorban fizikailag. Jogutód hiányában nem csupán a kézzelfogható eszközöket kell értékesítenie a megszűnő vállalatnak, hanem a könyvekben szereplő vagyoni értékeket – brandet, szoftverszabadalmat – is el kell adnia a tevékenységet tovább folytató külföldi vállalkozásnak. Mivel a megszűnő magyar cég és az újonnan alapított külföldi cég jellemzően a közös tulajdonosok miatt kapcsolt vállalkozásoknak fognak minősülni, ezért az eladási értékeket – adójogi szempontból – szigorúan szokásos piaci értéken kell megállapítani.

– Tetemes adófizetési kötelezettség keletkezhet például a kifejlesztett innovatív szoftverek vagy a márkanevek értékesítésekor, hiszen azok bekerülési értéke minimális, míg az időközben bizonyosságot nyert jövedelemtermelési képességük miatt a piaci értékük akár a sokszorosára is nőhetett – sorolja a PMX Consulting partnere, és hozzáteszi: ezzel a problémával leginkább az életciklusuk dinamikus növekedési szakaszában lévő startup cégek találkoznak, ha a céget nem vitték külföldre az induláskor.

Mely esetekben és hol érdemes alapítani?

Legalább két különböző tagállamban alapított és bejegyzett rt. egyesülhet egy európai rt.-vé, amelyet valamelyik érintett tagállamban jegyeznek be. A Magyarországon bejegyzett SE-re nem a hazai gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozik, hanem egy egységes európai uniós rendelet, amely ugyanolyan működési keretet jelent Londonban, Párizsban vagy a magyar cégbíróságon azzal, hogy a magyar SE vonatkozásban az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV törvény további részletszabályokat állapít meg. Az SE valóban megvalósítja a vállalkozások mobilitását az Európai Unió tagállamaiban, melynek előnyeit elsősorban az unió területén működő, regionális terjeszkedési stratégiát folytató vállalkozások aknázhatják ki leginkább. Ez a cégforma biztosítja a lehetőséget, hogy a különböző tagállamokban már működő társaságok határokon átnyúló struktúrává szerveződjenek, tevékenységüket több tagállamban egy cégként folytassák, írja az Adózóna.hu. A jegyzett tőke minimuma 120 ezer euró – mintegy 30 millió forint – és a székhely szerinti ország cégbírósága jegyzi be a vállalkozást. A magyar részvénytársasági formára hasonlít leginkább, de vannak különbségek. Például az, hogy külső igazgatóságot kell létrehozni, azaz nem láthatja el a funkciót a saját alkalmazott és a tulajdonosok. Magyar vállalkozás bárhol Európában bejegyeztetheti a cégét ebben a formában, és ahol a gazdasági tevékenységét végzi, az ottani adószabályok és kedvezmények vonatkoznak az SE-re. A kockázati tőkealapok számára is vonzó az átlátható, magasabb szabályozottságú cégforma.

Az adórendszer néhány tagországban – például Ausztriában – lehetőséget ad a más tagországokban keletkezett fiókcégek nyereségének/veszteségének beszámítására. Ha az üzleti tevékenység beindításakor az egyes országokban lévő fiókok veszteséges működésére lehet számítani, célszerű olyan országban székhelyet választani, ahol ez a veszteség betudható.
A licenc, know-how, kamat a legtöbb esetben a székhely szerinti országban adózik, így ha a vállalkozás rendelkezik ilyen bevételekkel, olyan országot célszerű székhelyként választania, ahol az ilyen jövedelmek után fizetendő adó, az úgynevezett withholding tax 0 százalék.
Az Európai Részvénytársaság a bejegyzés helye szerinti adóilletőséggel bír, tehát alapvetően abban a tagállamban adózik, ahol a székhely található. A kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményeket azonban fontos figyelembe venni, mivel a külföldi telephelynek betudható nyereség többnyire a fekvés helye szerinti államban adóztatható. (Forrás: Adózóna.hu)
A felszámolás tehát az ilyen esetekben drága megoldás. Az Európai Uniónak a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései értelmében lehetőség van viszont a székhely áthelyezésére, amennyiben uniós tagállamba szeretne költözni a vállalkozás. Ezután a cégközpontként megjelölt ország adószabályai vonatkoznak rá: alapvetően ahol a vállalat adóügyi illetősége (székhelye) van, ott fog a világjövedelme után adót fizetni. A nemzetközi adózásban az országok között létrejött kettős adózási egyezmények biztosítják, hogy a cég egyazon jövedelme után ne fizessen két helyen adót.

Cégjogi szempontból azonban egy magyar rt.-t nem lehet egy az egyben átvinni mondjuk Németországba. Az unió 2005/56/EK Irányelve és az ez alapján kibocsátott, a tőkeegyesítő társaságok határon át történő egyesülését szabályzó törvény alapján viszont a magyar rt. beolvadhat egy német AG-be. Így végül mégiscsak székhelyet helyez át, jogutódlással, de ekkor már nem biztos, hogy elkerülhető az adókötelezettség. Vannak formák, ilyen például a kedvezményezett átalakulás, amikor igen.

A problémára egy másik lehetséges válasz az Európai Unióban az európai részvénytársaság társasági forma, amely bármely uniós tagállamban azonos feltételek szerint létrehozható és működtethető, a székhelye pedig bármely tagállamban lehet, illetve a székhelye az egyik tagállamból a másik tagállamba áthelyezhető. Arra is van mód, hogy egy induló hazai vállalkozás – gondolva a jövőre – eleve európai részvénytársaságként alakuljon meg, vagy egy már létező magyar részvénytársaság alakul át európai részvénytársasággá. Az európai részvénytársaság székhelyáthelyzése más országba nem jelent adójogilag sem jogutód nélküli megszűnést, azaz az adminisztrációs feladatokon túl más nehézség, joghátrány, plusz adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Az európai rt. gazdasági tevékenységet Európán kívül leányvállalatokon keresztül végezhet, igaz, akkor a harmadik országban létre kell hozni a megfelelő társasági formát.

Esettanulmány
A Cartesio Oktató és Szolgáltató Bt. Bajáról egy olaszországi városba szerette volna áthelyezni székhelyét úgy, hogy továbbra is Magyarországon bejegyzett cég marad, és a magyar társasági jog hatálya alatt folytatja a gazdasági tevékenységét. 2008-ban történt, de az eset ma is megállja a helyét. A cégbíróság megtagadta a változásbejegyzési kérelem teljesítését, mondván: a magyar jog szerint ez nem lehetséges. Ahhoz pedig, hogy Olaszországban legyen a székhelye, előbb meg kell szűnnie Magyarországon, majd az olasz jog szerint – immár olasz cégként – újjá kell alakulnia. A precedensértékű ügyben az Európai Bíróság ítélete így szólt: az uniós tagállam megakadályozhatja a saját belső joga szerint létrejött gazdasági társaságot abban, hogy székhelyét másik tagállamba helyezze át, de a letelepedés szabadsága lehetővé teszi a jogi személyiség megváltoztatásával történő székhelyáthelyezést. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a másik tagállam joga szerinti társasággá alakul át anélkül, hogy az átalakulás során szükség volna a társaság megszűnésére vagy végelszámolására, amennyiben a fogadó tagállam joga ezt megengedi. Ezt a szabadságot csak nyomós közérdekből lehet korlátozni.

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo