A gazdálkodónak a részesedés megszerzésekor kell meghoznia a döntést a besorolást illetően, hogy milyen időtávra szándékozik a befektetését megvalósítani. A tartós részesedést a befektetett eszközökön belül a „Befektetett pénzügyi eszközök” mérlegcsoportban, míg a forgatási célú részesedést a forgóeszközök között az „Értékpapírok” mérlegcsoportban jelenítjük meg. Fontos kiemelni, hogy ezt a minősítést nemcsak a tulajdoni részesedés bekerülésének időpontjában kell megtennünk, hanem minden egyes mérlegfordulónap alkalmával, a beszámoló összeállításakor is minősítenünk szükséges a valós és hű adatok megjelenítésének érdekében. Ezen kívül figyelnünk kell a részesedési viszony jellegére is, amellyel összefüggésben a számviteli törvény a kapcsolt viszonyt a következő kategóriákban definiálja: anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás - olvasható együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikkében.
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést – függetlenül attól, hogy az az értékpapírok vagy a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportban szerepel – bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteség jellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.(Fontos azt is tudni, hogy mit és miből könyvelhet le a könyvelő.)
A törvényi előírásokból adódóan értékhelyesbítéséről csak a tartós tulajdoni részesedések esetében beszélhetünk, a forgóeszközök között nyilvántartott részesedések esetében nem lehet pozitív felértékeléssel élni. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés esetében az értékvesztés visszaírását először devizában kell megállapítani, majd azt a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kerülhet csak sor az árfolyamváltozás hatásának a megállapítására.
A cikk folytatása itt olvasható!
