2030-ra az összes európai munkavállaló 30%-át az idősödő, 55-64 éves munkavállalók teszik majd ki az Európai Unió munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó információs ügynöksége (EU-OSHA) adatai szerint. Az idősödő munkavállalók munkában tartása így a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltétele. Ezt belátva az Unió egészen konkrét célokat is kitűzött: 2020-ig a 20–64 év közötti népesség 75%-ának munkaviszonnyal kell rendelkeznie.

Nincs jobb módszer, mint az élethosszig tartó tanulás

„Idősödő társadalomban élünk, közben pedig óriási digitális kihívás előtt áll a társadalom. Ha csak ezt a két elemet viszonyítjuk egymáshoz, már akkor látszik a paradox helyzet. Egyrészt összeurópai szinten kezdeni kellene valamit a demográfiai problémákkal – ennek egyik eszköze annak ösztönzése, hogy minél tovább meg tudjuk őrizni azt az egészséget, ami alkalmassá tesz arra, hogy munkavállalóként minél tovább számíthasson ránk a nemzetgazdaság. Ez itthon különösen furcsán hangzik, hiszen már az ötvenesek többsége is arra készül, hogy hogy tudja kihúzni azt a pár évet a nyugdíjig. (Ez nem mindenhol van így, van, ahol inkább az a gond, hogy nincs lehetőség nyugdíjkor után dolgozni.) Miközben az egészség megőrzése fontos, másik oldalról meg kell felelniük a digitális kihívásoknak is, amihez képzésekre van szükség” – mondta a témában rendezett sajtótájékoztatón Dr. Simon Attila István, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára.

Hiába tűnik elcsépelt frázisnak az élethosszig tartó tanulás, egyelőre nincs jobb módszer a kihívásoknak való megfelelésre. Egyelőre ennek sajnos nincs kultúrája – nem csak itthon, egész Európában sem – de a magyar társadalom szocializációja kifejezetten nem segíti ezt – tette hozzá a helyettes államtitkár. Pedig az idősebbek agyműködése – a hiedelmektől eltérően – nem sokban különbözik a fiatalokétól. Az agy ugyanis még magas korban is képes új idegsejteket, új összeköttetéseket létrehozni, azonban csak akkor, ha rendszeresen használják és gyakorlatoztatják is. Éppen ezért lenne fontos az idősebb korosztályba minél többet invesztálni, kirántani őket napi rutinjukból, és tanulásra, fejlődésre késztetni őket.

Kép:EU-OSHA

A cégeknek is megérné maguknál tartani, vagy „újra felfedezni” az idősödő munkavállalókat, akik esetében adott a nagy munkatapasztalat és nem kell megküzdeni a sok munkáltató számára még komoly problémákat jelentő Y generációs elvárásokkal sem. Ráadásul a 45–65 éveseknek a legmagasabb a túlórázási hajlandósága, hiszen nekik önmaguk mellett családjukról és a nyugdíjas éveikről is gondoskodniuk kell. Ahhoz viszont, hogy az idősödő munkavállalókban rejlő komoly potenciált hatékonyan kihasználhassuk, képzésekre lenne szükség, amivel elsajátíthatják a digitális kor újdonságait is.

Magyarországon különösen igaz, hogy ezzel a munkáltatóknak kell foglalkoznia, mivel itthon az idős állampolgárok kifejezetten alacsony digitális készségekkel bírnak, ami önmagában, a munkaerőpiactól függetlenül is probléma, hisz gátja például az elektronikus ügyintézés terjedésének.

Mit tehetünk?

„Innen szép nyerni, a kihívás megvan” – fogalmazott a helyettes államtitkár. A problémát a kormány is felismerte, a Piac & Profit kérdésére azonban az mondta, egyelőre még nem történtek konkrét lépések, hogy ösztönzőket találjanak ki az idősödő munkavállalók foglalkoztatásának bővítése érdekében. Bár a feladatot látják, egyelőre a lehetséges megoldások vizsgálatánál tart a kabinet.

Az 55-64 éves korosztály minél további foglakoztatását olyan intézkedések segíthetik egyebek mellett, mint a távmunka, a részmunkaidő lehetősége, idősek éjszakai beosztásának kerülése, a terhelés csökkentése, mert így megőrizhető az idősebb alkalmazottak munkaképessége – mondta el az MTI-nek Erősné Bereczki Edit, az NGM munkafelügyeleti főosztályának orvos szaktanácsadója.

A nagyobb rugalmasság, a munkakör átalakítása, a szakértői karrierutak kiemelése vagy a munkakör bővítése segíthetne az idősebb generáció munkaerő-piaci megtartásában. A képzésnek, az előléptetésnek és a teljesítménymenedzsmentnek nem szabadna 50 éves kor felett véget vetni. Jobban ki kellene használni a vállalatokon belüli életkorkülönbségből fakadó előnyöket, amely a különböző generációk közös munkájából ered. Az aktív életszakasznak nem muszáj a nyugdíjba vonulással véget érnie: a részmunkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok is fontos szerepet tölthetnek be” – mondta Bencze Róbert a PwC Golden Age Indexének Magyarországra is adaptálható következtetéseit.

Az idősebb munkavállalók munkaerőpiacon tartása érdekében a „korbarát” toborzási módszereket is érdemes bevetni.