A kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a Magyarországon egyre inkább tapasztalható munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek – nyilatkozta az MTI-nek a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály elmondta: a rövid távú munkaerő-piaci prognózis keretében megkérdezett vállalkozások negyede jelezte, hogy bizonyos munkapozíciók betöltésekor munkaerőhiánnyal szembesül. (Más adatok ennél sokkal súlyosabb számokat jeleznek.) A hazai munkaerőpiacra leginkább az jellemző, hogy egyes ágazatokban és szakmaterületeken jelent növekvő gondot a munkaerőhiány – tette hozzá.
A piaci tapasztalatok szerint nagyon súlyos gond a munkaerőhiány, a magyarországi cégek háromnegyedénél volt betöltetlen állás a NEXON és az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) idén tavasszal végzett felmérése szerint. Pedig a cégek többsége (53%) az alkalmazotti létszám bővítését tervezi 2016-ban úgy, hogy a munkaerő-kilépés és -vándorlás egyenlege a negyedüknél (26,7%) mínuszos, azaz többen mentek el, mint ahányan jöttek.
Eltűntek a korábban még mérhető regionális különbségek is: a Dunán innen és túl, valamint Budapesten és Pest megyében a munkaerőhiány és fluktuáció okozta működési nehézségek lényegében azonos mértékben jelentkeznek. Fentiek következményeként a munkaerőhiány miatt a kis-, közepes és nagyvállalatok átlagosan 7,5–8,5 százalékos bevételkiesést azonosítanak. A fluktuáció ezen felül további 4-5 százalékot jelent a felmérés adatai szerint.
Kellenek a bevándorlók
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról (ld. keretes írásunkat) a miniszter elmondta, annak több pontjával egyetértenek, "így azzal is, hogy igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását". (Az MGYOSZ szerint kifejezetten kellenek a magyar gazdaságnak.)
Megint jönnek a munkásszállók
A miniszter fontos feladatnak nevezte ugyanakkor, hogy megoldják az érkező munkaerő elhelyezését is. Jövőre ezért adókedvezményekkel támogatja a kormány a cégek lakhatásra fordított kiadásait. Január 1-jétől a munkáltatók például a munkásszállás kialakítására és fenntartására fordított kiadásaikat kétszeresen vehetik figyelembe a társasági adóalapjuk megállapítása során, emellett bevezetik az úgynevezett mobilitási célú lakhatási adókedvezményt is.
„Olyan támogatásokat is megfontolunk, amelyek közvetlenül segíthetik szálláshelyek létrehozását” - mondta Varga Mihály. A kormány nyitott a munkaadói partnerek javaslataira, és további lépéseket fog tenni, ha a munkaerőpiac helyzete ezt indokolja.
A 2012 októberében bevezetett lakhatási támogatásra eddig 2 milliárd forintot fordítottak és mintegy 2800 személy foglalkoztatását segítették elő. A jövő évi költségvetésben ennek keretösszege 10 milliárd forintra emelkedik – mondta májusban Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.
A 2017-es adócsomag szerint emelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése, a munkáltató a mostani kilométerenkénti 9 forinttal szemben kilométerenként 15 forintot adhat adómentesen a munkavállalónak. Ez az államtitkár szerint több százezer embert érint, és 7,5-8 milliárd forint kiadást jelent a költségvetésnek.
További változás, hogy a munkásszállókon történő elhelyezéskor az adómentességhez elég, ha egy lakóhelyiségben egy munkavállaló lakik, míg most két embert kell egy szobában elhelyezni ehhez.
A foglalkoztatás első öt évében – a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén – adómentes lesz a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Az adómentes támogatás maximális összege a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40, második 24 hónapjában a minimálbér 25, az azt követő 12 hónapban pedig a minimálbér 15 százaléka.
A mobilitási lakhatási támogatás összegét, továbbá a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére az adóévben elszámolt költséget, ráfordítást társasági adóalapot csökkentő tételként lehet elszámolni. Vagyis a vállalkozások a jövőben nemcsak költségként számolhatják el ezeket a kiadásokat, hanem a társasági adóalapjukat is csökkenthetik velük. Például az a vállalkozó, aki 1 millió forintot ad a munkavállalók bérleti díjába, az 1 millió forintot levonhatja költségként a bevételekből, majd adózás előtti eredményét is csökkentheti ugyanazzal az 1 millió forinttal – mondta az államtitkár.
Pénz is kéne
A munkaerőhiány legkomolyabb oka, hogy a vállalkozások jelentős része nem tudja kigazdálkodni a munkavállalók minimális elvárásainak megfelelő béreket. Ezért a VOSZ alelnökének nyilatkozata szerint jó lépés a munkaerőhiány kezelése érdekében a százezer forintos készpénz-cafeteria, önmagában azonban kevés.
A jelenlegi adó- és járulékterhek mellett a kis- és középvállalkozások képtelenek kigazdálkodni a munkavállalói bérigényt, nyilatkozta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. Ahhoz, hogy a közép-európai szintű versenyképes béreket fizethessenek a vállalkozók, további lépésekre van szükség. Az VOSZ szerint szükség van a munkabért terhelő adók és járulékok csökkentésére, és további bürokráciacsökkentésre is.
