Díjmentes és sok esetben hatékony eszköz a nem fizető partnerekkel szemben a fizetési felszólítás. A fizetési meghagyásos eljárás előtt nem kötelező, de érdemes megpróbálni így nyomást gyakorolni adósunkra. Fizetési felszólítás megírásához ebben a cikkünkben olvashat hasznos tanácsokat.
A 2009. évi L. törvény megteremtette az elektronikus ún. "fmh" (fizetési meghagyásos) eljárás lehetőségét. 2010. július 1-től kizárólag fmh eljárásban érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló lejárt követelés, ha a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye, és ha összege az egymillió forintot nem haladja meg.
Az egymillió forintot meghaladó követeléseket is ebben az eljárásban célszerű érvényesíteni, hiszen a bírósági peres eljárásnál sokkal gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb peren kívüli eljárásról van szó – tájékoztat a Magyar Közjegyzői Kamara (MOKK). Ráadásul amennyiben a kibocsátott meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.
Az eljárás közjegyző mint hatóság előtt folyik. Jogi személyek (pl. cégek) csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást, amelyhez minősített elektronikus benyújtásra van szükség. Ez a gyakorlatban a papír alapú iratok szkennelését és (ha a törvény eltérően nem rendelkezik) minősített elektronikus aláírással, valamint időbélyegzővel való ellátását jelenti. Esetükben papír alapon, szóban, vagy egyszerű elektronikus levélben (e-mailben) nem nyújtható be kérelem vagy ellentmondás. A minősített elektronikus aláírás szükségessége miatt ügyvédi közreműködésre van szükség.
Meghatalmazás birtokában (hogy ezt hogyan írjuk meg, ahhoz itt adunk tanácsokat) az eljáró jogi képviselő önállóan állítja össze a kérelmet, és elektronikus aláírásával ellátva nyújtja be a Magyar Országos Közjegyzői Kamara e-fmh rendszerébe. A közjegyző három napon belül intézkedik az ügyben, a kötelezettnek postai úton kézbesíti a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet. Amennyiben a kötelezett részéről ellentmondás nem érkezik, úgy a követelés végrehajthatóvá nyilvánítja.
Mibe kerül?
A fizetési meghagyásos eljárásért eljárási díjat és ügyvédi munkadíjat kell fizetni. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap). Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, a pénzkövetelés értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.
Az eljárási díj mértéke az alapeljárásban 3 százalék, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb 300 ezer forint. Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. Az eljárási díjat a jogosult az eljárás megindításakor köteles előlegezni, de a fizetési meghagyás által a kötelezett viseli végül a költségeit, azaz minden felmerült költséget (beleértve az ügyvédi díjat is) köteles megtéríteni a jogosultnak, ezen költségek ugyanis a végrehajtható meghagyás részévé válnak. Az ügyvédi munkadíj általában az eljárási díj mértékéhez igazodik, azonban rendszerint minimálisan egy órás díj felszámításával. Amennyiben a kötelezett nem teljesít önként, a végrehajtás elrendeléséért díjat kell fizetni, melynek mértéke a díjalap 1 százaléka, de legalább 5 ezer, legfeljebb 150 ezer forint. A végrehajtási díjat a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. A végrehajtási díjat végrehajtási költségként kell behajtani.
Amennyiben állandó gondja van a nem fizető ügyfelekkel, célszerű átalánydíjas megbízást adni az ügyvédi irodának, így fizetési meghagyásos ügyekben tartósan rendelkezésére áll a képviselő, és gyorsan reagál a fizetési késedelmekre.
