Míg magánszemély esetén a bírságon és a pótlékon felül a tőketartozás is mérsékelhető vagy elengedhető, addig jogi személy vagy egyéb szervezet esetében kizárólag a szankciós jellegű tartozás, vagyis a bírság és a pótlék elengedésére vagy mérséklésére van mód.
A tartozás mérséklésével vagy elengedésével ellentétben a fizetési könnyítés engedélyezése nem tesz különbséget aszerint, hogy magánszemély vagy jogi személy, egyéb szervezet a kérelmező adós. Ennek megfelelően a tőketartozásra nemcsak a magánszemélyek, hanem a jogi személyek, egyéb szervezetek is kérhetnek részletfizetést vagy fizetési halasztást – figyelmeztet a BDO Magyarország szakértői cikke az Adó Online-on.
Vannak ugyanakkor „tabu” tartozások és adónemek, amelyekre nem engedélyezhető sem részletfizetés, sem fizetési halasztás:
– a magánszemélyek jövedelemadójának előlege és a levont jövedelemadó;
– a beszedett helyi adó (idegenforgalmi adó, amely az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik);
– a magánszemélytől levont járulékok.
A jogalkotó szándéka világos: ha levonták a magánszemély jövedelméből a személyi jövedelemadó előlegét és a járulékokat, akkor azt be kell fizetni a költségvetésbe, arra fizetési könnyítés nem adható.
Milyen körülmények esetén kerülhet sor a magánszemély tartozásának mérséklésére vagy elengedésére?
Fizetési könnyítés (részletfizetés vagy fizetési halasztás) a következő feltételek fennállása esetén adható: ha a fizetési nehézség, amely miatt az adótartozást nem tudják megfizetni, a kérelmezőnek nem róható fel, vagy a fizetési nehézség elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Fontos (negatív) feltétel tehát, hogy fennálljon olyan fizetési nehézség, amely következtében a tartozást azonnal vagy egy összegben nem lehet megfizetni. A szabályból egyértelmű, hogy ha a tartozást nehézség nélkül meg lehet fizetni egy összegben vagy azonnal, akkor a fizetési könnyítés engedélyezésének feltételei nem állhatnak fenn, hiszen nincs fizetési nehézség, amely akadályozná a tartozás megfizetését. Amennyiben a fizetési nehézség nem átmeneti jellegű, hanem tartós, a fizetési könnyítés szintén nem engedélyezhető, mert a tartozás jövőbeni megfizetése nem biztosított. Ebben az esetben azonban – a feltételek teljesülése esetén – a tartozás mérséklése vagy elengedése engedélyezhető lehet.
A fenti feltételek fennállása mellett, magánszemély adós esetén abban az esetben is engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a fizetési nehézség az adósnak felróható ugyan, vagy a fizetési nehézség elkerülése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, de igazolható vagy valószínűsíthető, hogy a tartozás azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel, aránytalanul súlyos megterhelést jelentene.
A fizetési könnyítést az adóhatóság feltételekhez kötötten is engedélyezheti. Ilyen feltétel lehet pl., hogy a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló adókötelezettségeit az adós határidőre teljesítse; az adós adjon megfelelő biztosítékot a tartozás jövőbeni megfizetésére (pl. zálogjog, kezesség); csak a tartozás egy részére engedélyezik a fizetési könnyítést a fennmaradó részt egy összegben egy meghatározott határidőig fizessék meg, stb.
A fizetési könnyítés általában pótlékköteles, de a pótlék kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.
Automatikusan jár-e a fizetési könnyítés?
Az előzőek alapján a fizetési könnyítés engedélyezése nem automatikus, arra csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén van lehetősége az adóhatóságnak.
Mindezektől eltérően mind az Art., mind az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amikor a fizetési könnyítés ugyan kérelemre, de a feltételek fennállásának vizsgálata nélkül is engedélyezhető. Melyek ezek az esetek?
A magánszemély vagyonszerző első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére, legfeljebb 12 havi pótlékmentes azonos összegű részletfizetést engedélyez. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékességtől számítva az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel.
Előterjeszthető-e egyszerre többféle fizetési kedvezmény iránti kérelem?
Természetesen nincs akadálya, hogy az adós ún. vegyes kérelmet terjesszen elő, például a január 20-i tartozás megfizetését augusztus 20-tól (fizetési halasztás) 12 havi részletben (részletfizetés) kérje engedélyezni. Annak sincs akadálya, hogy ugyanarra a tartozásra egyszerre többféle fizetési kedvezményt kérjen. Pl. elengedést, ha annak feltételei nem teljesülnek, akkor meghatározott mértékű mérséklést, ha ennek sem állnak fenn a feltételei, akkor pedig részletfizetést. Nemcsak benyújtható a kérelem vegyes kérelemként, hanem célszerű is így benyújtani, mivel az adóhatóság a kérelemben foglaltakhoz kötve van, attól nem térhet el. Így, ha pl. a tartozás mérséklésének nem állnak fenn a feltételei, de a részletfizetésnek igen, az adóhatóság nem engedélyezheti hivatalból a részletfizetést, csak ha az adós azt is kérelmezte.
