Így lehet pénzt csinálni a virtuális valóságból

Lehet-e Magyarországról VR startupot építeni? És miért jó, ha többen vannak egy „alomban”? Egyáltalán, mi lesz eladható a virtuális valóságból?

A Drukka Startup Studio – amely fejlesztői csapatát folyamatosan bővíti fiatal tehetségekkel – 2015-ben csaknem 10 cég indulását támogatta, amelyek közül már 5 kapott ún. seed-befektetést (kb. 50-130 millió forint értékben). Jelenleg 8-10 kezdeti fázisban lévő startupot segítenek, és még az idén tervezik további 5-6 elindítását.

Dr. Takács Barnabás a Drukka CTO-ja 15 évet töltött az Egyesült Államokban, kutató-fejlesztőként, többek között virtuális valósággal, embermodellezéssel, orvosi alkalmazások fejlesztésével, hogy most magyar startupokat segítsen az áttörésben.

Kép:Flickr

Miért így?

A Drukka által használt un. startup factory modell lényege, hogy egy profi stúdió párhuzamosan több ötletet, induló vállalkozást alapít és próbál meg piaci sikerre vinni. A portfolióba bekerülő innovátortól a startup stúdió átveszi az üzlet működtetését, így ő valóban csak a tényleges fejlesztésre koncentrálhat. A modell jelentősen költséghatékonyabbá teszi a folyamatokat, vagyis több lehetőség van ötletek tesztelésére – és ha nem működnek, szükség esetén kidobására – amivel a befektető kockázata jelentősen csökkenthető.

Virtuális realitás: hamarosan tömegcikk
A videojátékok és a sokszereplős online szerepjátékok csak a kezdet volt. Az Oculus Rift VR (virtuális realitás)-szemüvegén túl számos új kütyün dolgoznak a tech-iparág innovátorai, amelyek kiterjesztenék a képbefogadás, a szórakozás, sőt az informálódás és a vásárlás ma elterjedt módjait.
„Adunk egy CEO-t, aki semmi mással nem foglalkozik, mint az adott projekt piacképessé tételével. Adunk fejlesztőt és a marketinget, és egyéb járulékos üzleti résztevékenységeket is átveszi a Drukka infrastruktúrája. Ilyen körülmények között az ötletnek 3-6 vagy kilenc hónap alatt kell bizonyítania, hogy működőképes. Ez a „pre-seed”, fázis a legelső lépés, ahol kevés emberrel egy év alatt akár tízszeres értéknövekedést is el lehet érni egy cégben, vagyis egy kis csapat munkája hatalmas hatást hozhat. A magvető tőke bevonásához működőképes prototípusra és üzleti modellre van szükség. A jó csapat nagyon fontos, a Szilikon völgy befektetői is sok esetben inkább csapatot vásárolnak az ötletek helyett” – mondja Takács Barnabás.

A CEO sok esetben nem az ötletgazda. Bár ezt sokan nehezen élik meg, ahhoz, hogy egy ötlet valóban fejlődni tudjon, muszáj elengedni – hangsúlyozza a szakértő. Sokszor végül egészen más kerül piacra, mint amit az alapító elképzel. A startupok nagy része nem az ötlet minőségén, hanem például a marketingen bukik el. Sok innovátor túlságosan nagy jelentőséget tulajdonít az ötletének, pedig az eladható termékhez a csapat valamennyi tagjának munkájára szükség van.

Miért itt?

A startup stúdió célja többek között, hogy megmutassa, úgy is fel lehet építeni a nemzetközi piacon sikeres vállalkozásokat, hogy azok közben Magyarországon maradnak. Erre kiváló terepet kínál a VR, amelynek esetében az innovációnak nincsenek olyan külső feltételei, mint sok más esetben. Mivel például a helyszín mindegy, a cégek központja akár Magyarország is lehet, a piaci réseket pedig innen is remekül ki lehet szúrni Takács szerint. Hogy a dolog működik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Takács cége dolgozott az Éhezők viadala című hollywoodi kasszasiker moziban – itthonról. Másik stúdióhoz kötődő kiváló sikerpélda a Magyarországon készült, pilótáknak szánt Aero Glass okosszemüveg, amely nagy távolságra eső objektumokat, információkat terjeszt ki valósághűen, 3D mélységben a még belátható térre vetítve.

Kell a fiataloknak a virtuális valóság
A Deloitte előrejelzése szerint a VR-technológia 2016-ban először éri el az évi 1 milliárd dolláros forgalmat, amiből 700 millió dollár a hardverértékesítésnek, a többi pedig a tartalomszolgáltatásnak tudható majd be. A KutatóCentrum hazai felmérése szerint a Z generáció (16– 25 évesek) azon tagjainak döntő többsége, akik már kipróbálták a virtuális valóságot, szívesen élnék át újra az élményt. Itt találja a részleteket.
„A magyar mentalitásnak kétségtelenül megvannak a maga előnyei. Máshogy gondolkodunk, máshogy oldunk meg problémákat, hozzászoktunk, hogy szinte semmiből kell valamit létrehozni. A magyarokra általában jellemző az is, hogy kapásból több megoldást keresnek, ami ez esetben nagyon hasznos tulajdonság. A tengeren túli egyetemeken a gépezetbe tökéletesen illeszkedő „csavarokat” képeznek, legfeljebb a PhD-től elvárt a kreatív gondolkodás. Európa előnye, hogy ez itt másképp van. Plusz van egy fiatal, nem multicég-konform kör, akik akár kényszerből is innoválnak. Ugyanakkor hiányzik a kudarctűrés, ezen lenne mit fejleszteni – de a startup stúdió jelentette biztonságosabb környezet ebben is számít.”

Miért ezt?

A stúdió egyik kiemelt területe a virtuális valósághoz kapcsolódó innováció. „Pengeéles fókusszal” keresik azokat a területeket, ahol ezek a most nagyon népszerű technológiák valóban használható eszközzé válhatnak. Az AR és VR fejlesztések motorja jelenleg a játékipar, de épp ilyen fontos áttöréseket hozhatna a marketing, vagy éppen a HR területén – mondja Dr. Takács Barnabás.

Szómagyarázat

Virtuális valóság (virtual reality – VR): számítógép által generált környezet, amelybe embert helyezünk

Kiterjesztett valóság (augmented reality – AR): a felhasználó szeme elé vetített virtuális környezet, amely mellett azonban a valóság is látható marad

„A marketingben a 360 fokos videók a már most is elérhető, nagyon hatékony technológiák közé tartoznak. Segítségükkel a vendégek, ügyfelek végigsétálhatnak például egy szálloda folyosóján, körülnézhetnek a szobában mielőtt foglalnának, vagy mondjuk a potenciális befektetőnek mutathatjuk meg az üzem gyártósorát – akkor is, ha ő egy másik földrészen tartózkodik. Ez hatalmas segítséget jelenthet a bizalom növelésében. A HR területén pedig például a prezentációs technikák gyakorlásában nyújthat hatalmas segítséget a VR” – magyarázza Dr. Takács Barnabás. Egy ilyen eszköz segítségével úgy próbálkozhat az előadó leküzdeni a lámpalázat, hogy egy teljesen valóságosnak tűnő, a mondandójára reagáló közönség előtt beszél – virtuálisan.

Ezek a technológiák léteznek, de általában meglehetősen drágák, így csak a nagyvállalatok számára elérhetők. Egyelőre. „A prezentáció forradalmasítása ígéretes terület, pillanatokra vagyunk attól, hogy pusztán a kezünkkel irányíthassuk az előadásaikat úgy, hogy ehhez ne kelljenek speciális eszközök, vagyis akár otthon is készíthessen ilyet bárki. A 360 fokos videók elkészítéséhez korábban nagyon bonyolult és drága szerkezetekre volt szükség, most viszont az általunk mentorált easy360 segítségével egyszerű technológiával lehet körpanorámás élő adást küldeni a YouTube-ra. Az AR és VR területen működő startupok célja, hogy olyasmit hozzanak létre, aminek köszönhetően a technológia helyett tényleg a kreativitás lehet a meghatározó” – mondja a szakember.

A VR ráadásul most igen népszerű, jól pozícionálható a felvásárlóknak, így nemcsak technológiai szempontból, hanem üzletileg is ígéretes terület.

Dr. Takács Barnabás
Dr. Takács Barnabás a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnök szakán végzett, később a University of Houston-on szerezte master diplomáját, majd a George Mason Egyetemen doktorált. Számos technológiai- és a szórakoztatóipari startup igazgatói és CTO pozícióját töltötte be. Alapítója a virtuálisvalóság-terápiával foglalkozó VirMED Kft-nek, a Los Angeles-i székhelyű Digital Elite tanácsadó- és szoftvercégnek, amely dolgozott többek között az amerikai hadseregnek, a NASA-nak, a Boeing-nek, valamint kutatási projekteken a Harvard Egyetemmel, és együttműködött a Sony Pictures-szel is. 1998 és 2000 között a Virtual Celebrity Productions filmtechnológiai vállalat igazgatója volt. 1999-ben társalapítója a San Francisco-i székhelyű, digitális fotózással foglalkozó Digital Custom Group-nak. Korábban a WaveBand Corporation-nel számos új technológia fejlesztését segítette az amerikai légierő- és haditengerészet számára. Nemzetközi szinten is elismert iparági szakember, aki több mint 15 éve kutatja és ismeri többek között a virtuális valóságot, a számítógépes modellezést, az arcfelismerést és a különböző biztonsági rendszereket. Kutatóként közel 80 publikáció köthető a nevéhez, és szakmai konferenciák gyakori vendége előadóként. Kutatócsoportot vezet a SOTE-n. 2004-től az Európai Unió tanácsadójaként is dolgozik.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo