Így nem kell a bevétel két százalékát büntetésre kifizetnünk

A közeljövőben jelentősen emelkedhet az EU új adatvédelmi szabályozása nyomán kiszabható adatvédelmi bírságok összege: legsúlyosabb esetekben ez akár elérheti a cég éves bevételének 2 százalékát, illetve a 10 millió eurót.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Az uniós szabályoknak megfelelő rendelettervezet új szövegezésének elfogadása mindenképpen nagy lépés az EU-s adatvédelmi szabályok – és ezáltal a magyar jogi környezet – modernizálásában. „Az egységes, EU-s szintű adatvédelmi rendelet, ha elfogadják, a meglévő szabályozásnál sokkal hatékonyabban biztosítja az egyének adatvédelmi jogait, ugyanakkor az egyedi tagállami keretszabályok felülírásával a korábbinál több üzleti lehetőséget nyújt a magyar vállalkozások számára az egységes EU-s digitális piacon” – vélekedett dr. Domokos Márton, a CMS Ügyvédi Iroda munkatársa, a Direkt Marketing Szövetség (DIMSZ) adatvédelmi és adatbiztonsági tagozatának tagja.

A tagállamokban közvetlenül alkalmazandó rendelet még jobban elősegíti a személyes adatok szabad áramlását, és az egységes szabályozási környezet miatt egy-egy országhatáron átnyúló projekt során a magyar vállalkozások számára csökkenek a jogi, adminisztrációs és compliance költségek.

A jelenlegi EU-s adatvédelmi irányelv 20 éves. A maga idejében világszinten előremutató jogszabály volt az adatvédelem területén, a technikai fejlődés és a joggyakorlat azonban meghaladta. A rendelettervezet például olyan adatkezelési tevékenységek jogi környezetét is megteremtené, mint a profilozás, az anonim és álnevesített adatok felhasználása vagy az adathordozhatóság biztosítása.

Nem volt egységes a szabályozás

A jogi szakértő szerint ezen túlmenően, a régi irányelvet a 28 különböző tagállam nem implementálta egységesen, ez pedig komoly végrehajtási bizonytalanságokat és jelentős versenyhátrányt okoz az európai cégek számára. A magyar infotv. is több olyan problémás rendelkezést tartalmaz, ami nem megfelelően veszi át a régi irányelv rendelkezéseit, más tagállamokhoz képest indokolatlanul kevésbé kedvező jogi környezetet teremtve ezzel a magyar vállalkozások számára. A legfontosabb például azoknak az eseteknek a meghatározása, amikor személyes adatok az érintett hozzájárulása nélkül is kezelhetők, például az adatkezelő jogos érdeke vagy szerződéskötés esetén. Az új európai jogszabály ezeket a gyakorlati szempontból hátrányos tagállami szabályokat is felváltaná.

Így figyelhet meg digitálisan a főnök!
Kamerás megfigyelés, ujjlenyomat azonosítás, GPS nyomkövető: a technológia fejlődésével a munkavállalók megfigyelésének széles köre vált lehetővé, azonban az egyes módszerek gyakorlati alkalmazásakor a munkáltató könnyen jogsértést követhet el. A Munka Törvénykönyve engedi a munkavállaló ellenőrzését a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében, de mindez csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tekinthető jogszerűnek.
Végül, szintén fontos előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a rendelettervezet biztosítja a vállalatok számára, hogy az adatvédelmi intézkedéseik meghozatala során figyelembe vegyék az adatkezelés specifikus jellegét és célját, valamint az egyének jogaira és szabadságaira nézve jelentett kockázat valószínűségét és súlyosságát. Ez a „kockázatalapú megközelítés” a korábbinál nagyobb rugalmasságot ad a vállalatok számára belső adatvédelmi eljárásaik kialakításakor.

A rendelettel kapcsolatos következő lépések

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság az év hátralevő részében úgynevezett „hármas” („trilogue”) tárgyalásokat folytat egymással a rendelettervezet véglegesítése érdekében. A jogszabály mindhárom fél általi jóváhagyásának és a végleges változata elfogadásának céldátuma 2015 vége. Az első – a további lépéseket általánosságban meghatározó – tárgyalás időpontja 2015. június 24. Ezt követően, július 14-én a rendelettervezet területi hatálya és nemzetközi adattovábbítások kerülnek megvitatásra. A legnagyobb kihívás itt várhatóan az EU-n kívüli hatósági és bírósági megkeresésekkel kapcsolatos jogszerű adatátadások megfelelő szabályozása. Szeptemberben kerülnek sorra a legkomplexebb kérdések: adatvédelmi alapelvek, a személyes adatok kezelésének feltételei, az érintett személyek jogai, valamint az adatkezelők és adatfeldolgozó vállalatok kötelezettségei. A vállalatok számára itt az a legfontosabb, hogy a végleges rendelkezések elfogadásakor minél jobban érvényesüljön a jogszabály legutóbbi tervezetében a Tanács által támogatott „kockázatalapú megközelítés”. Az adatvédelmi hatóságok működésével és illetékességével kapcsolatos szabályok, valamint az adatvédelmi jogok és jogorvoslatok véglegesítése októberben várható. A novemberi tárgyalások témája az egyes szektorok (pl. közszféra, munkahely, tudományos kutatás) specifikus adatkezelései. Végül, decemberben, az érintett feleknek a rendelet alapján megvalósítandó részletszabályokat kell kidolgozniuk.

Egy-két éve lehet a cégeknek

Tekintettel arra, hogy a rendelettervezet megtárgyalása eddig 3 évet vett igénybe, a féléves határidő ambiciózusnak tűnik – a politikai és jogalkotói akarat, mindenesetre most úgy tűnik, megvan a jogszabály véglegesítésére. Az új szabályoknak való megfelelést ezt követően egy vagy két éven belül kell biztosítaniuk a vállalkozásoknak. Ez hosszú időnek tűnik, de érdemes figyelembe venni, hogy ez alatt az idő alatt a vállalkozásoknak a teljes adatkezelési gyakorlatukat felül kell vizsgálniuk.

A fenti átmeneti időn belül kell például a személyes adatok kezelését és továbbítását szabályozó szerződések szövegét hatályosítani, és az új rendelettel összhangban levő intézkedéseket beépíteni. Szintén fontos módosítani az adatkezeléseket dokumentáló belső eljárásokat, például a személyes adatok biztonságának sérülése esetén lefolytatandó értesítési eljárások megvalósítását.

Így kezelhet személyes adatokat a munkáltató
A munkaviszony fennállása során, sőt már az azt megelőző kiválasztáskor a munkavállalók számos személyes adata kerül a munkáltató birtokába. Ezen adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeket minden munkáltató köteles megtartani. Mely személyes adatokat kezelhet a munkáltató, és miként? Milyen kötelezettségei vannak a személyes adatok kezelésével kapcsolatban? A Piac&Profit szakértője segít!

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo