Így változott a szellemi tulajdon védelme

Április 1-jén lépett hatályba az a törvénycsomag, amely átfogó változtatásokat hozott a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvényeken. A módosítás elsődleges apropóját az a 2011-es EU-irányelv adta, amelynek fő célja az előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének 50 évről 70 évre emelése. Emellett azonban számos, az eljárásokat egyszerűsítő, illetve a védelem tartalmát érintő egyéb rendelkezést is tartalmaz. Erre hívja fel a figyelmet a Piac&Profit jogi szakértőjének írása.

2013. május 23.

Piac&Profit

Valamennyi szellemi tulajdonnal kapcsolatos eljárás gyorsítását célozza, hogy ezentúl azokban az ügyekben, ahol nincs ellenérdekű fél, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a döntéseit az ügyfél ellenük benyújtott kérelme alapján saját hatáskörben is megváltoztathatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, így tehát a jövőben elkerülhető lehet a bírósági eljárás.

Védjegy: szűkülő oltalom

Azokban az esetekben, amikor a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta, vagy a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét, illetve megtévesztővé vált, az érintett a korábbi szabályok szerint is kérhette a védjegy megszűnésének megállapítását, akár arra az időpontra visszaható hatállyal, amikor a védjegy megszűnésének feltételei bekövetkeztek.

A jelenlegi módosítás azonban a védjegy értékét kívánja növelni azzal, hogy a visszaható hatály alkalmazását csak akkor teszi lehetővé, ha az oltalom megszűnésének feltételei mind a megjelölt korábbi időpontban, mind a kérelem benyújtásakor fennálltak. Ha például a védjegyet a jogosultja öt évig nem használta, akkor beáll ugyan a védjegy megszűnésének egyik feltétele, de ha időközben a védjegyet újra használni kezdi, akkor a megszűnés megállapítása ettől az időponttól már nem kérhető.

A védjegybitorlás abban az időszakban, amikor a védjegy „inaktív” volt, nem szankcionálható.

Előfordulhat, hogy más személyek a védjegyet vagy azzal összetéveszthető más megjelölést éppen abban az időszakban használtak, amikor a védjegy „inaktív” volt, tehát a megszűnés feltételei fennálltak. Igazságtalan lenne, ha a védjegyjogosult – passzivitása ellenére – védjegybitorlási pert indíthatna az ezen időszakban történt használat ellen, ezért az új szabály értelmében a védjegybitorlás ebben az időszakban nem szankcionálható, ha az alperes ilyen tárgyú kifogást terjeszt elő.

Itt megtalálja védjegy "kisokosunkat"!

Hasonló nevek: összhangban az üzleti tisztességgel

Szűkíti a védjegyoltalom terjedelmét a törvénymódosítás azzal is, hogy hatályon kívül helyezi a védjegytörvény azon rendelkezését, amely kimondta, hogy csak természetes személy hivatkozhatott a védjegyjogosulttal szemben arra, hogy gazdasági tevékenysége körében a saját nevét vagy címét használja. Ez a szabály eddig a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy védjegy jogosultja felléphetett olyan cégekkel szemben, amelyeknek a neve a védjeggyel azonos vagy hasonló volt.

A szabályozás nem azt jelenti, hogy a védjegy használatának tilalma kijátszható lesz azzal, ha valaki azonos néven egy céget alapít.

Az Európai Bíróság egy friss ítéletében ugyanakkor kimondta, hogy a védjegyoltalom fenti korlátja a kereskedelmi nevek vonatkozásában is érvényesül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl a bejegyzett védjegy használatának tilalma egyszerűen kijátszható lesz azzal, ha a védjegy hírnevéből profitálni kívánó személy azonos néven alapít egy céget. Amint a törvény indoklásában idézett Európai Bíróság ítélete is megállapítja, az ilyen használatnak összhangban kell lennie a gazdasági tevékenység körében megkövetelt üzleti tisztességgel. Ennek mérlegelésekor pedig figyelembe kell venni, hogy a célközönség milyen mértékben következtethet a harmadik személy árui és a védjegyjogosult árui közti kapcsolat fennállására, e harmadik személy mennyire lehet ennek tudatában, illetve rendelkezik-e egyáltalán a védjegy olyan hírnévvel, amelyet a harmadik személy kihasználhat.

A szerző becsülete

Végül a törvénymódosítás kiterjeszti a szerzői jogi védelem határait is. Ezentúl ugyanis szerzői jogot sért az, aki a művel kapcsolatos olyan visszaélést követ el, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

Becsületet sértő ábrázolás lehet az is,

ha a művet a szerzőhöz nem méltó környezetben mutatják be.

A szakirodalomban a szerzőnek a mű integritásához való jogaként hívott védelem eddig is létezett, de a korábbi szabályozás kifejezetten a mű eltorzítására, megcsonkítására, megváltoztatására helyezte a hangsúlyt. Márpedig becsületet sértő ábrázolás a mű megváltoztatása nélkül is elképzelhető, például, ha a művet olyan környezetben mutatják be, amely nem méltó a szerzőhöz, vagy ha negatív hírek illusztrálására használják fel.

A szerzői jogi törvény ezentúl tehát több lehetőséget ad a szerzőnek a személyiségi jogi jellegű igényeinek érvényesítésére, de annak értelmezése már a bíróságokra vár, hogy mi tekinthető becsületsértő visszaélésnek az olyan, személytelenebb szerzői művek esetében, mint például egy szoftver.

dr. Illés Ádám, LL.M ügyvéd Illés Ügyvédi Iroda

Véleményvezér